Zrínyi Miklós (1620 – 1664) A barokk - szó jelentése: szabálytalan gyöngy; bonyolult, szabályoktól eltérő - kialakulás: ellenreformáció, a feudalizmus és a katolikus egyház megerősödése - társadalmi tényező a refeudalizálódás - nagy szerep jut a Loyolai Szent Ignác alapította jezsuita rendnek - jellemzői: monumentalitás, mozgalmasság, túldíszítettség, pátosz, hatásvadászat - diszharmónia keresése: fény-árnyék és egyéb kontraszthatások - dinamizmus, a mozgások gyakran szétfeszítik az adott kereteket - alkotások célja a megrendítés, misztikus révület előidézése - a befogadó közelebb hozása Istenhez - erő kifejezése, a katolikus egyház tekintélyének visszanyerése - hierarchikus, ésszerűen, jól rendezett világ illúziója - irodalmi alkotásokban jellemző a bravúros tartalmi és formai megvalósítás - merész asszociációk, meglepő ellentétek és hasonlatok - virtuóz rímtechnika, bonyolult körmondatok - a barokk műfaj magyarországon is elterjedt - irodalomban fő képviselői Pázmány Péter (próza) és Zrínyi Miklós (vers) - ekkor épül a nagyszombati jezsuita egyetem és a kismartoni Esterházy-kastély Életútja - Csáktornyán született (Horvátország), apja korán meghal, Pázmány Péter neveli - Habsburg-hű, vallásos, katolikus, konzervatív nevelés - grazi jezsuiták; bécsi, nagyszombati egyetem; 8 hónapos itáliai tanulmányút - 1637-től Csáktornyán él, élete fő célja a török kiűzése – támadásokat indít - udvarnak nem tetszik, akarata ellenére I. Rákóczi György ellen kényszerítik - első verseit Draskovich Máriához (Viola) írja, 1646-ban házasság - hamarosan meghal, 1651-ben házasság Lőbl Mártával - tábornok, majd horvát bán, a délvidéket erősíti a török ellen - Tábori kis tracta – hadtudományi mű, technikai kérdésekről szól - Vitéz hadnagy – elmélkedések a hadvezetésről - független nemzeti királyságot akar – rájön, hogy az udvar ellen kell dolgoznia - kapcsolatok Erdéllyel, nádorrá választását a bécsi udvar megakadályozza - 1657 Mátyás király életéről való elmélkedések – ideális nemzeti uralkodó - 1660 Az török áfium ellen való orvosság – állandó nemzeti hadsereg szükséges - - sikeres hadjáratok, végén szégyenletes vasvári béke (1664) - 1664 Csáktornya mellett egy felbőszült vadkan megöli Szigeti veszedelem Általános jellemzők - műfaja: barokk eposz, keletkezési ideje: 1645-46 tele - az első magyar nyelvű eposz, célja: erkölcsi példát mutatni a magyarságnak - eszköz: szigetvári hősök önfeláldozásának bemutatása - források - Zrínyi igen művelt, szinte minden fellelhető forrást felhasznál az epikai hitel érdekében - csak Szulimán megölésénél tér el a történelmi tényektől - históriás énekköltészet (Tinódi), vitézi költészet (Balassi) - antik eposzok (Homérosz, Vergilius), európai eposzköltészet - wittenbergi Zrínyi-album, Tasso: Megszabadított Jeruzsálem - mondanivaló: 3 csoport szembenállása (törökök – várvédők – többi magyar) - a legmagasabb erkölcsi szinten a hazaszerető, önfeláldozó várvédők állnak - a csatát erkölcsileg a magyarok nyerik, noha mind meghalnak (paradoxon) - Zrínyi célja a paradoxon feloldása, a vesztesen is győztes magyar sereg bemutatása Téma - Szigetvár 1566-os ostroma, dédapjának vezetésével - gondolatmenet - a török Isten büntetése a magyarság bűnei miatt - törökök fizikailag győznek, a magyarok erkölcsileg (mennyiség – minőség) - várvédők erényei: hazaszeretet, önfeláldozás, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság - törökökből mindez hiányzik, számukra nem létezik a haza szentsége - új embereszmény – Zrínyi Miklós, atleta Christi, Szigetvár Hectora - kiváló katona, a hazaszeretet és Isten parancsai vezérlik - vezető típus, kiemelkedik a többiek közül – misztikus hős Szerkezet - 15 ének, 1566 strófa - 3 szálon induló cselekmény - látomás: isteni rendelkezés az égben (török hódítás, az Úr fúriákért küld) - jeremiádok hangvétele: a dicső múlt után a magyarok elárulták az Istent - Szulimán szultán Allecto fúria által felbujtva a magyarok ellen indul - Allecto kritizálja a magyarságot, nem alaptalanul: „egyik az másikat gyűlölik, mint ebet” - Arszlán, budai pasa elhatározza, hogy Szigetvár ellen tör - Zrínyi és a magyar várvédők bemutatása (Zrínyi imája) - a támadó sereg útvonalán többféle magyar magatartással találkozunk – választási lehetőségek - Palotán Turi György hősiesen helytáll - Gyulán Kerecseni László elárulja a hazáját - a három szál a 3. énekben fonódik össze - a siklósi csatában Zrínyi foglyul ejti az „olaj-béget” - az első 6 ének csak bevezetés, cél: magyarok erkölcsi erejének bizonyítása - magyar viszonyok bemutatása, török erejének érzékeltetése - a költő Szulimánt is dicsőséges színben tűnteti fel, ezzel is emelve a szigeti hősök érdemét - epizódok láncolata - 5. Zrínyi előkészületei, lelkesítő beszéd, eskütétel, a várvédők seregszemléje - 6. almási ütközet Deli Vid dicsőségével - 7. Farkasics Péter siklósi hős meghal, Zrínyi csapást mér a törökre - 8. széthúzás a török seregen haditanácsában (Delimán, Demirhám és Rusztán) - 9. Juranics és Radivoj segítséget próbálnak hozni, hősi halállt halnak - - 11. Delimán megöli Rusztánt, elmenekül; Demirhám és Deli Vid viadala (török ármány) - 12. zendülés a török táborban, Delimán és Cumilla érzéki szerelme, Cumilla meghal - 13. szerelmi epizód a magyaroknál is: Deli Videt Borbála menti ki a török táborból - első tetőpont - a törökök elfogják Zrínyi segélykérő postagalambját, így nem vonulnak vissza - második tetőpont: az utolsó csata - a pokol lakói is beavatkoznak - Deli Vid és Demirhám egymást ölik meg - megoldás - Alderán az egész alvilágot mozgósítja Zrínyiék elpusztítására - Zrínyi Miklós nagy pusztítást végez, végül egy golyó öli meg - Szulimán az eposz szerint Zrínyi Miklós keze által esik el - Szigetvár elesik, de az 500 magyar várvédőt angyalok viszik a mennybe - isteni igazságszolgáltatás, deus ex machina - a végkifejlet ábrázolása barokk fény-árnyék technikával történik Eposzi sajátosságok - kezdet invokációval: fohászkodás Istenhez - propozíció: Zrínyi majdani halála már a mű elején megjelenik - az olvasó így végig ennek tudatában szemlélheti a cselekményt és az alakokat - seregszemle: először a török, majd a magyar sereg részletes bemutatása - időről-időre visszatér - hosszú, a mű felét kitevő expozíció - hiányzik az in medias res kezdés - a végkifejletet kellően meg kell alapozni - a magyarok hősi erényei nem elsősorban a végső csatában domborulnak ki - állandó jelzők: nem jellemzőek, de előfordulnak - Zrínyi az utolsó énekben válik „Szigetvár Hectorává” - gyakori a reflexió (írói véleménynyilvánítás) - epikus hasonlatok elsősorban a nagy csatajelenteteknél kapnak szerepet Forma - nyelvezet: göcseji nyelvjárás, sok török szó, vizuális ábrázolás, népi epika elemei - gazdag szókincs, sok költői eszköz, eufemisztikus ábrázolás (halál) - hangsúlyos verselés (4/12), néha eltérő a szótagszám