Radnóti Miklós
(1909 – 1944)
Életrajzi adatok
- Budapesten születik zsidó értelmiségi családban
- születése anyja és ikertestvére életébe kerül
- emiatt önvád gyötri, az 1940-es Ikrek hava című prózai művében is megjelenik
- 1921 apját is elveszti, textilkereskedő nagybátyja neveli
- Budapesten, majd Csehszlovákiában, a liberci textiltechnikai főiskolán tanul
- egy ideig nagybátyja kereskedésében dolgozik
- 1930 szegedi egyetem, magyar-francia szak, Pogányköszöntő kötet
- Szegedi Fiatalok Művészeti Klubja – szocialista tömörülés, a tanyavilágot tanulmányozzák
- kapcsolat az illegális kommunista pártszervezettel
- 1931 nyarát Párizsban tölti, megismerkedik a modern művészeti áramlatokkal
- Újmódi pásztorok éneke kötet
- 1933 Budapestre költözik, alkalmi munkákból, műfordításból, tanításból él
- a Nyugat harmadik nemzedékének tagja, Lábadozó szél kötet
- irodalomtörténeti doktorátus (Kaffka Margit művészi fejlődése), tanári állást nem kap
- a fasiszta zsidóüldözés egyre erősebb, Radnóti igyekszik szellemileg elszigetelődni
- katolicizmus, költészet, baloldali közéletiség
- 1935 házasság Gyarmati Fannival, Újhold kötet
- 1940-től háromszor hívják be munkaszolgálatra
- 1944 májusában a jugoszláviai Bor melletti Lager Heidenauba szállítják
- „erőltetett menet” után a Győr közelében levő Abda község határában agyonlövik
- 1946 Tajtékos ég kötet a táborban írt utolsó verseit tartalmazza
Első kötetei
Pogány köszöntő (1930)
- klasszikus műfajok felújítása
- antik és francia hatások
- latin klasszicizmus + szürrealizmus, avantgárd
Újmódi pásztorok éneke (1931)
- bukolikus költészet megidézése, tájköltészet
Lábadozó szél (1933)
- világtörténelmi változások, Németország előretörése, a fasizmus terjedése
- a megalkuvást nem tűrő gondolkodók menekülnek Berlinből
- talajvesztés, félelem az üldöztetéstől
Az egyéni haláltudat alakulása az Újholdtól a Tajtékos ég kötetig
Újhold (1935)
- költői beérkezés, Radnóti a Nyugat elismert alkotója
- rendezett magánélet: feleségül veszi Fannit
- lázadó magatartás az üldözésekkel szemben
- humanista értékek őrzése
Mint a bika
- kibontott, homéroszi hasonlat; bukolikus tájelemek, állatmotívumok
- az első két versszakban ellentétes minősítés
- a bika mitológiai elem, a személyiség, az autonomitás szimbóluma
- első versszak: a múlt ábrázolása
- erő, fölény, a világot uralni tudó személyiség jelenik meg
- magamutogatás a veszélyhelyzetben morális erő
- második versszakban a jelen kerül előtérbe
- ellenséges erők közeledtét az állat csak az érzékeivel fogja fel, ösztönösen
- helytállás a megváltozott körülmények között is
- expresszív ábrázolásmód, avantgárd eszköztár
- epigrammatikus zárlat a jövőt tükrözi
- perspektívátlanság, kilátástalan személyes sors
- az emberség számára példát fog mutatni a költő bátor helytállása
Járkálj csak, halálraítélt (1936)
- meghatározó motívummá válik a halál közelségének gondolata
- Radnóti elfogadja saját sorsát, igyekszik fölébe emelkedni
- klasszicizálódás, visszatérés a kötött formákhoz (általában rímes jambus)
- a forma szilárd rendje hat a versek megfogalmazására, tartalmára
Járkálj csak, halálraítélt
- tiszta, kemény erkölcs: ártatlanság + küzdő szellem
- a járkálás pótcselekvés, de emberi tartást hordoz
- riadalmat, feszültséggel teli táj a lélek riadalmát mutatja
- szürrealista képek: „a rémülettől fehér és púpos lett az út”
- belső erők mozgósítása a külső veszedelem, a félelem ellen
Meredek út (1938)
Béke, borzalom
- modernizált, általánosított, mindenre kiható haláltánc-élmény
- mindennapi mozzanatok válnak a halálélmény hordozójává
- állókép-szerű megjelenítés: háromszor ismétlődik a „tíz óra volt”
- kikeményített, merev, dehumanizált vízió
- Chirico (festő) ábrázolásmódjára emlékeztető riasztó képek
- eltűnik a pátosz, a költői képrendszer
A „Meredek út” egyik példányára
- megfordult értékrend: a humanizmus, a költő-lét bűnné vált
- művész kötelessége: legyen „az igazra tanú”
- keserűen ironikus stílus
- szabálytalan, avantgárdba hajló forma
- szerepvállalás, az alkotás nehézségei:
- a költőnek az evidens, ősi törvényeket is ki kell mondania
Tajtékos ég (1946)
- posztumusz kötet, még Radnóti kezdte összeállítani
- utolsó verseinek kéziratát a tömegsírban találták meg (Bori napló)
Nem tudhatom
- megújított óda, visszafogott ünnepélyesség
- Berzsenyi ódáinak és Arany 50-es években született verseinek megidézése
- haza és otthon képei egybefolynak
- személyes és közéleti gondolatok is helyt kapnak (nemzeti gondolatok)
- a zárlat a Himnuszt és a Szózatot idézi
Sem emlék, sem varázslat
- lassú hömpölygésű, létösszegző jellegű vers
- felütésben a múlt megidézése: őrangyal védelme – szakrális, bibliai motívum
- 2. versszaktól a jelen ábrázolása
- munkaszolgálatos, mindenéből kiforgatott, üldözött értelmiségi létkérdései
- szemben áll a barbár, elembertelenedett világgal
- az elkerülhetetlen halál ellenére küzd a humánum megőrzéséért
- magas erkölcsű, tiszta, félelmét legyőző ember
- a vers végén felsejlik a jövő: „a világ újraépül”
- forma majdnem hexameter – a sok spondeus nyugalmat sugároz
Erőltetett menet
- a forma kerül előtérbe
- a lépés bizonytalanságát megjelenítő tördelt sorok
- Walter von der Vogelweide elégiaformája
- dramatikus, kontrasztra épülő elégia
- az első rész a megélt történelmi drámáról szól, a második idilli hangulatú
- a költő felülkerekedik a reménytelen helyzeten – mindig van újrakezdésre lehetőség
- méltó, természetes halál vágya természeti képekben nyer kifejezést
- archetipikus, általánosított idill
Razglednicák
- razglednica szerb szó, jelentése: képeslap
- rövid helyzetképek a tájról, emberekről, költői sorsról
- a harmónia, az idill elvesztésének folyamata nyilvánul meg
- a tér végül egyetlen drámai esemény bemutatásáig sűrűsödik
- 1. a felbolydult világ ábrázolása
- szürrealista, expresszív képek, mégis visszafogott hangvétel
- őrangyal-képzet: Fanni megidézése (Sem emlék, sem varázslat)
- a kiegyensúlyozott, klasszikus epigrammaszerkezet itt még harmonikus hatást eredményez
- 2. megbomlik a formai szabályosság
- a „fodrozó erő” szétmorzsolja az idillt
- az ábrázolás módja az idilli táj ellenére nyomasztó hatást kelt
- a Mint a bika vershez hasonlóan csak érzékekkel lehet felfogni a közeledő veszélyt
- 3. véres látomás, tragédia
- komplex szürrealista kép elvont időképzettel: az egész világra rávetül a tragédia
- 4. konkretizálja a borzalmakat
- a drámai esemény: bajtárs halála (tarkólövés)
- saját sorsát vetíti előre: „így végzed hát te is”
- a halál nem nehéz, a fontos, hogy méltón fogadjuk
Eclogák
- ecloga: szemelvény
- Theokritosz görög költő írt először eclogát – pásztoridill
- Vergiliustól származnak a műfaj klasszikusai – politikai tartalom
- Radnóti írta az egyetlen magyar eclogaciklust (8 vers)
- a hatodik hiányzik, általános vélemény szerint ez a Töredék című vers
- antik harmónia megőrzése + ars poetica
- később egyre kevesebb antik elem, a bukolikus költészet elemei eltűnnek
Első ecloga
- pásztor és költő párbeszéde
- a költő szerepe önvallomásra ad lehetőséget
- az antik hexameteres forma megőrzése az idill elemeihez illeszkedik
- leselkedő veszély nyilvánul meg a pásztor szavaiban: „mert április ez”
- a szeszélyes hónap metaforája a történelmi eseményeket vetíti előre
- felforgatott, harmóniából kibillentett világ
- Garcia Lorca a spanyol polgárháborúban meghalt, és észre sem veszik
- a pásztor-lét harmóniája ellentétben áll a költők sorsával
- pásztor szerepe a történelmi kitekintés
- a költőnek méltósággal helyt kell állnia, őriznie a humánumot
- dac a kilátástalan helyzettel: tölgy-hasonlat
- fontos a helyzet leírása, a tanú szerepe
- tájelemek hozzák nyugvópontra a verset: a nap vége az idill vége is
Negyedik ecloga
- párbeszéd a költő és a hang között
- eltűnnek a bukolikus költészet jellegzetes elemei
- a dialógus az Első eclogához hasonlóan belső drámát takar
- a költő szenvedélyes szabadságvágya szólal meg
- reménytelenül, csüggedten szól az életről
- „Szabad szerettem volna lenni mindig / s őrök kísértek végig az úton”
- a hang a költő sikereit idézve igyekszik lelket önteni belé
- a költő az emberlét, az öntudat ellen tiltakozik
- megoldást a közeledő halálban lát: „a föld feloldoz”
- a hang figyelmezteti a költőt a sorssal való férfias szembenézésre
- „az égre írj, ha minden összetört”
- Radnóti utolsó korszakának meghatározó gondolata
Hetedik ecloga
- az elégia és az episztola műfaja keveredik
- szerelmes vers + korrajz
- tragikus tartalom, de Radnóti a formán keresztül megőrzi a méltóságot
- a munkatábor valóságának és az álmok, emlékek ellentétére épül a vers
- a költő az emlékekben, a többi fogoly az álomban keresi a megnyugvást
- az emlékezés nem segít, csak a kedves utáni vágyakozás fájdalmát erősíti
- lezárásban visszatér az első versszak E/2 elégikus hangneme
- Fannihoz szól, tisztán személyes tartalom
- „nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár”
Részletes verselemzések
Erőltetett menet
- a bori lágerben született
- életösztön és a fáradt, rezignált halálvágy küzdelme Radnótiban
- két tízsoros egység alkotja a verset
- első rész a halál mellett érvel
- felütésben pejoratív jellegű névszói állítmány: bolond
- a további sorok ezt az állítmányt indokolják
- aprólékos esztétikai megformáltság, gazdag költői formakincs
- ellentétek, archaizálás, szokatlan jelzők, alliterációk
- mondatzárások (6. és 10. sor) ünnepélyesek, magasztos hangvételűek
- második rész a remény belső érveit sorakoztatja fel az élet mellett
- idillikus elemek a pusztulás látomására utalnak vissza, más színben tüntetik fel azokat
- feltételes módú igealakok a remény mögötti bizonytalanságról árulkodnak
- idilli szcenika toposzainak felhasználása (Madocsay), jellemző az általánosítás
- zárlatban a szép, emberhez méltó halál vágya kap hangsúlyt
- a költő az élet folytatása mellett dönt („fölkelek”)
- a forma fontos részét képezi a vers mondanivalójának
- nibelungizált alexandrin és a nibelungi sor vegyülete
- Walter von der Vogelweide írta elégiáit hasonló formában
- megtört sorok (cezúra: sormetszet) a lépés bizonytalanságát jelenítik meg
Nem tudhatom
- az egyik legszebb magyar vers a hazaszeretetről
- Berzsenyi ódáinak és Arany 50-es években született verseinek gondolatai
- a haza intim világként jelenik meg, összeforr az otthon fogalmával
- egyéni élmények vegyülnek a tájelemekkel
- első részben a hazafias reformkori ódákat idéző hangnemben szól a hazáról
- már itt burkoltan megidézi Vörösmartyt: „bölcsőd az, s majdan sírod is”
- a második egység egy kép kibontott elemzése
- a táj felülről nem hordozza a lényeget, nem mutatja a fontos részleteket
- a külső szemlélő számára pusztán az ország elmaradottsága szúr szemet
- jellegzetes motívumok kiragadása: komondor, szöcske, Vörösmarty
- a tájelemekből fokozatosan közelít rá az egyes emberekre, végül személyes élmények is megjelennek
- az utolsó sorokban közéleti, nemzeti gondolatok kapnak helyt
- Jónáshoz hasonlóan Radnóti kegyelmet kér „bűnös” nemzetünknek
- Kölcsey Himnuszának hangnemében zárul a vers