Készülj az érettségire Moolával!!!!!!

József Attila (1905 - 1937) Életútja - Budapesten születik április 11-én – ma a költészet napja - apja szappanfőző munkás, 1908-ban kivándorol Romániába - anyja (Pőcze Borbála) gyermekeit Öcsödre adja paraszti nevelőszülőkhöz - 1910-12 Öcsödön él, utána visszatér Pestre, csavargógyerek lesz - 1919 anyja meghal, Makai Ödön ügyvéd (sógor) veszi magához - 1920 Makón gimnazista - 1922 első kötete a Szegeden élő Juhász Gyula segítségével megjelenik (Szépség koldusa) - a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója - 1925 eltanácsolják, Bécsben jár egyetemre, Nem én kiáltok kötet - kapcsolatba kerül az emigráns írók anarchista csoportjával - 1926 egy ideig a párizsi Sorbonne hallgatója; külföldi utazásait Makai Ödön támogatja - tagja az anarchista mozgalomnak; Marx, Hegel, Lenin műveit tanulmányozza - 1927 hazatér, egy ideig még egyetemre jár Pesten, utána foglalkozás és állás nélküli költő - 1928 először kerül szanatóriumba idegbetegségével - szerelme Vágó Márta; apja Vágó József radikálisan gondolkozó közgazdász - a Külkereskedelmi Intézet magyar-francia levelezője – idővel idegbaja miatt felmond - kapcsolatba kerül a Bartha Miklós Társasággal (szélsőséges eszmék) - 1929 Nincsen apám se anyám kötet, Bajcsy-Zsilinszky Endre Előörs lapjának munkatársa - 1930 Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötet - belép az illegális kommunista pártba - a Toll című folyóiratban bírálja Babitsot, Móriczot, Kassákot, Tamási Áront - megismerkedik Szántó Judittal (Hidas Antal felesége), több évre élettársak - 1932 a Társadalmi szemlében megjelenő bírálatok hatására kilép a pártból - 1934 szanatóriumba kerül, pszichiátriai kezelésekre jár - beleszeret Gyömrői Edit pszichológusnőbe - viszonzatlan, patologikus érzelem - Medvetánc kötet, kiadását Balla Szigfrid kereskedő támogatja - 1936 Nagyon fáj kötet, a Szép szó lap társszerkesztője Ignotus Pál mellett - mecénása Hatvany Bertalan, Hatvany Lajos öccse - 1937 betegsége súlyosbodik, nővérei veszik magukhoz Balatonszárszón - utolsó szerelme Kozmucza Flóra pszichológus - decemberben Balatonszemes közelében a vonat alá ugrik Költői pályaindulása Szépség koldusa (1922) - érzelmi forrongások, még nincs egyéni hangja - nyugatos költők hatása: Ady, Kosztolányi, Juhász Gyula (ír hozzá verset is) - a formákat biztosan kezeli; szonettet ír (nehéz feladat), pl. Távol zongora mellett Nem én kiáltok (1925) - szabadversek, nagy hatással van rá Walt Whitman - avantgárd hatások: Kassák Lajos aktivizmusa, expresszionizmus - hat még rá Petőfi, James és Szabó Lőrinc - közvetlen előzmény: bécsi egyetem, Atlantis kávéház - alapmotívumok - tisztesség: Gyémántok (a gyémánt gyakran megjelenik, mint a tisztaság szimbóluma) - kollektívum: A számokról - szeretet utáni vágy: Karácsony, A kozmosz éneke - mitikus vonások: A világ megteremtése, Földmadár Nem én kiáltok - költői program expresszionista megfogalmazása - kozmikus világszemlélet: apokaliptikus képek - nagy természeti mozgások: „a föld dübörög” - vers közepén önfelszólítás-sorozat - nem biztos benne, hogy mit hoznak a változások - menekülés: forrás, üveglap, gyémánt – a tisztaság szimbólumai - természettel való azonosulás vágya: „szivárogj a földbe” - egyénnek a dübörgés alatt is meg kell találni a helyét - kollektívum: ember csak közösségben élhet („csak másban moshatod meg arcodat”) - a beilleszkedés hozhatja meg a boldogságot („légy egy fűszálon a pici él...”) - lezárás visszacsatolással – a kozmikus változás iránti vágy plasztikusabban jelenik meg - forma: sürgető, jambikus lüktetésű ritmus Magyarok - 5 évvel Trianon után íródik – két világháború között az egyetlen ilyen című vers - közösségi megtisztulás vágya a nemzetre vetítve jelenik meg Nincsen apám, se anyám (1929) - kötetcím a Tiszta szívvel első sora - élményalapját a bécsi és franciaországi utazások adják - formai letisztulás, klasszicizálódás - három alapvető verstípus - művészivé emelt népdalforma - szürrealisztikus dal: merész képzettársítások - medalion-vers: a haiku József Attila-i változata - megjelenik a Vágó Márta-szerelem, pl. Klárisok Tiszta szívvel - nagy felháborodás: közvélemény kifogásolja az erkölcsi korlátok áthágását - Horger Antal egyetemi tanár is kritizálja, főképp a „ha kell, embert is ölök” miatt - tiszta erkölcsiség képviselete - társadalomból kirekesztett ember lázadása - új életet akar kezdeni, fellép a képmutató világgal szemben - első hat sor tagadássorozata a Szózatot idézi meg („nincsen számodra hely”) - raszkolnyikovi lázadás: „ha kell, embert is ölök” - feltételes mód: csak indokolt esetben, kényszerből - robbanásszerű tettet paradox módon az erkölcsi tisztaság iránti igény váltja ki - zárlatban felvállalja a társadalom ítéletét - utolsó két sorban mégis önmagának ad igazat - retorika: hazafias líra megidézése - szabályos népdalforma kiegészítve egy tágabb formanyelvvel Mikor az uccán átment a kedves - szürrealista dal, lebegtetett, könnyed forma - átlényegített valóságélmény; nem értelmez, csak megragadja a hangulatot Klárisok - archaikus cím ünnepélyességet sugároz; kaláris = gyöngysor - megemelt, valóság feletti, mozgásában ábrázolt nőalak - groteszk, meglepő ellentétekben nyernek kifejezést a szerelem mély ellentmondásai - 1. vsz. alaki hasonlóságra épülő asszociációsor - 2. vsz. kapcsolat hanyatlásának veszélye - 3. vsz. nőalak a természetben - 4. vsz. kiüresedő természeti kép, a kapcsolat hanyatlása - hangzás, képzettársítások és láttató erő együttes hatása – kiforrott mű Medáliák - 12 versből álló ciklus, összesen 23 strófa, József Attila ekkor 23 éves - medalion: arcképet, emléktárgyat rejtő aranytok - a ciklus irodalmi előzménye Kosztolányi haiku-versei - komprimált (képekbe sűrített) versek - hangulati elemekre épülő költemények, „a versnek az élvezőben kell feloldódnia” - az egyes versek önmagukban is értelmezhetők, összefűzve többlettartalmat nyernek - központi motívum: az én és a világ viszonya – bizonytalan életérzés - forma: négyütemű felező tízes + ötös jambusok Szerelmi költészete Vágó Márta - első, még felszabadultan boldog szerelem 1928-ban - József Attila optimista világképe érződik a versekben Mikor az uccán átment a kedves - szürrealista dal, lebegtetett, könnyed forma - átlényegített valóságélmény; nem értelmez, csak megragadja a hangulatot Klárisok - archaikus cím ünnepélyességet sugároz; kaláris = gyöngysor - megemelt, valóság feletti, mozgásában ábrázolt nőalak - groteszk, meglepő ellentétekben nyernek kifejezést a szerelem mély ellentmondásai - 1. vsz. alaki hasonlóságra épülő asszociációsor - 2. vsz. kapcsolat hanyatlásának veszélye - 3. vsz. nőalak a természetben - 4. vsz. kiüresedő természeti kép, a kapcsolat hanyatlása - hangzás, képzettársítások és láttató erő együttes hatása – kiforrott mű Szántó Judit - 1930-ban ismerkednek meg, több évig élettársak, szerelmes verset mégsem ír hozzá - hatása nagy elmélkedő versekben (Elégia, Külvárosi éj) érződik Óda - keletkezéstörténet: az IGE (Írók Gazdasági Egyesülete) lillafüredi kongresszusa elmarad - József Attila futólag megismer egy nőt, neki írja az Ódát - Szántó Judit erről értesülve öngyilkosságot próbál elkövetni - 1. jellegzetes versindítás: „Itt ülök…” - erotikus töltetű tájélmény, emlékezésnek és eszmélkedésnek ad teret - szürrealisztikus versek képalkotása: a természetből nő ki a nőalak - 2-3. szerelmi vallomás - merőben új hasonlatok a természettudományok tárgyköréből - belső és külső végtelen szubjektív érzése vetül a szerelemre - frázisszerűség kerülése, összetartozás kozmikus szintű ábrázolása - 4. a nőalak anyagszerűen közel kerül - a költő világokat átfogó figyelme az apró részletekre is kiterjed - naturalizmus, belső tartalmak feltárása – nagy felháborodást vált ki - 5. beteljesült szerelem víziója - nyelvi korlátok („a lét dadog”) kifejezése után még erősebb szenvedély - csúcspont a 2. versszak végén - zárójelbe tett szakasz: öröm és ámulat extázisa + rettegés a szerelem elvesztésétől - 6. mellékdal, a feszültségek feloldása - nyugalom vágya, az otthon melegét sugárzó képek - a három „talán” bizonytalanságról, rejtett félelmekről árulkodik - visszautalás a Kopogtatás nélkül-re (1925-ös vers a kiegyensúlyozott szerelem vágyáról) Gyömrői Edit - nem igazi szerelem, inkább a pszichoanalízis hatására születő patologikus jelenség - ekkor (1934-36 között) született versei pontos kórképet nyújtanak egyre súlyosabb állapotáról Nagyon fáj - szerelmi kiszolgáltatottság, elállatiasodás - a szerelem a testi szükséglet szintjére süllyed - „Kettős teher s kettős kincs, hogy szeretni kell” - a vers egyértelműen Gyömrői Editnek szól, noha semmilyen személyes utalás nem történik rá - „...akadt nő, ki értette e szavakat, de mégis ellökött magától” - nyolc fájdalmas felkiáltás – nem vesz senki tudomást belső kínlódásairól - az áhított nő a „legutolsó menedéket” tagadja meg tőle Kozmucza Flóra - a Flóra-versek nem egyszerű szerelmes versek, inkább a társkeresés jellemző rájuk - formai sokszínűség, a forma fogódzó a labilis idegzetű költő számára - a magára maradt költőnek immár valóban „legutolsó menedéke” Flóra - viszonzott szerelem – Flóra az utolsó hetekben nem is vállalja a kezelést - később alaptalanul érzi magát bűnösnek József Attila öngyilkosságáért Flóra - 1. Hexameterek - a klasszicista forma távolságtartást takar - a hexameter kiválóan alkalmas a csendesen hullámzó érzelmek megjelenítésére - tájélmény, rácsodálkozás Flórára, idilli hangulat - utolsó sor dramatikus, a következő szakasz új hangnemét vetíti előre - 2. Rejtelmek - a Vágó Mártához írt szürrealisztikus dalokra emlékeztet - könnyed dalformához illeszkedő tartalom: természeti elemek erotikus töltéssel - 3. Már két milliárd - az Óda 4. tételének vallomásából származó fizikai jellegű motívumrendszer (2. vsz.) - megjelenik egy tisztább világ vágya: szerelem + rend (A város peremén) - 4. Buzgóság - megfiatalodás illúziója, ismét könnyedebb hangnem - 5. Megméressél! - Flóra alakja a világ különféle dimenzióiban, különböző vonatkozásaiban jelenik meg - szerelem és szenvedés eszménye kifejtett metaforák segítségével (utalás Adyra) - társadalomba való beilleszkedés vágya: „Ő az okmány...” - végén himnikus felszólító mondatokkal emeli bibliai magasságokba a költeményt A Nagyon fáj kötet jellemzése az utolsó évek költészete - két, egymással ellentétes irányú folyamat - József Attila személyes helyzete egyre nehezebbé, kilátástalanabbá válik - költészete egyre mélyebb, átfogóbb, gondolatgazdagabb lesz - nyomasztó történelmi helyzet - fasizmus előretörése, a sztálini kommunizmus torzulásai - elszakad a kommunista párttól; szociáldemokrata, majd polgári radikális eszmék - betegsége egyre inkább felszínre tör - pszichoanalízisbe jár, amely során régi sebek szakadnak fel benne - verseiben is érezhető az analizáló hajlam, a freudi gondolatvilág a mama alakja - az analízis hatására József Attila újra átéli gyermekkorát Mama - az előző kötet záró verse, tartalmilag azonban ide kapcsolódik - három személy ellentéte jelenik meg a versben - a mama alakja, a költő gyermeki és jelenlegi énje - gyerekes vádak, majd elérzékenyülés: gyors feloldás az utolsó versszakban Kései sirató - újra átéli anyja elvesztésének tragédiáját – gyermeki nézőpont - érzelmeit felnőttként értelmezve gyerekesnek, kínzónak gondolja - anyjára zúdított, valóban gyerekes vádakkal próbálja ezt ellensúlyozni - a végére ráébred, hogy teljesen egyedül maradt: a „mamát” ő teremtette önmagának - az utolsó versszakban immár általános, érett, felnőtt nézőpont - „Világosodik lassacskán az elmém”: kívülről szemléli önmagát közéleti versek - József Attila ugyan távol kerül a munkásmozgalomtól, elvei mégsem változtak - tiltakozik a barbárság, a külső-belső borzalmak, a fasizmus terjedése ellen - hisz egy szép, új világ, egy eszményi szocialista társadalom eljöttében A Dunánál - a Szép Szó különszámában (Mai magyarok régi magyarokról) jelenik meg - klasszikus hármas ódaszerkezet megújítása - pindaroszi szerkezet: strófa – antistrófa – epodosz - a vers ritmusa a gondolatok ritmizáltságához igazodik - a Duna-motívum Adynál is megjelenik (A Duna vallomása, Magyar jakobinus dala) - 1. rész: vershelyzet, hangulatkeltés, témamegjelölés - konkrét vershelyzetből meditációs helyzetbe jut el a lírai alany - a 3. versszak végén fogalmazódik meg a vers tárgya: a múlt, a Duna-menti népek sorsa - 2. rész: könnyedebb, szonettre emlékeztető betét - a történelmi korokat csak távolról visszatekintve lehet értelmezni - a jelen történelmét megítélni nem lehet - a jelenben az egyén apró cselekvésekben oldódik fel - mindenki egyre inkább kötődik a múlthoz - „antistrófa”: szemben áll az első rész lassú hömpölygésével - 3. rész: összefoglalás - epodosz (rácsapó egység) – következtetések levonása az első két rész alapján - buddhista, taoista, Szabó Lőrinc-i hatások: „az Ős vagyok”, „lelkes Eggyé így szaporodom” - az ember magában hordozza ellentmondásait - nem nemzeti, hanem emberi feladat megfogalmazása: „én dolgozni akarok” - záró sorban József Attila utolsó agitatív jellegű megnyilatkozása található Hazám - a Szép szó lap Mi a magyar most? című különkiadásához készült bevezető - 7 darabból álló szonettkoszorú, előd: Kosztolányi - a forma fogódzót jelent a lelki egyensúlyát vesztett költőnek, fegyelmezi - ars poetica, vallomás, lírába párolt szociológia - Magyarország lesújtó helyzetének ábrázolása: „nemzeti nyomor” - népi írók falukutató mozgalmának törekvései jelennek meg - átgondolt szerkezet - az 1. és 7. szonett keretet alkot, személyes tartalmat hordoz - 2. és 6. általános megállapításokat tartalmaz - helyzetkép + útmutatás: „föl kéne szabadulni már” - tipikus sorsok, jelenségek: erőszak, terror, szabad választás hiánya, kivándorlók - a nép nem képes átlátni saját helyzetét, nem képes felnőni magához - 3-5. kitér a részletekre: 5.-ben a Munkások megidézése, marxi gazdaságelmélet - a végén a költő mégis hűséget fogad hazájának – a legfontosabb feladat a nemzet védelme szerelem - a Flóra-versek nem egyszerű szerelmes versek, inkább a társkeresés jellemző rájuk - formai sokszínűség, a forma fogódzó a labilis idegzetű költő számára - a magára maradt költőnek immár valóban „legutolsó menedéke” Flóra Flóra - 1. Hexameterek - a klasszicista forma távolságtartást takar - a hexameter kiválóan alkalmas a csendesen hullámzó érzelmek megjelenítésére - tájélmény, rácsodálkozás Flórára, idilli hangulat - utolsó sor dramatikus, a következő szakasz új hangnemét vetíti előre - 2. Rejtelmek - a Vágó Mártához írt szürrealisztikus dalokra emlékeztet - könnyed dalformához illeszkedő tartalom: természeti elemek erotikus töltéssel - 3. Már két milliárd - az Óda 4. tételének vallomásából származó fizikai jellegű motívumrendszer (2. vsz.) - megjelenik egy tisztább világ vágya: szerelem + rend (A város peremén) - 4. Buzgóság - megfiatalodás illúziója, ismét könnyedebb hangnem - 5. Megméressél! - Flóra alakja a világ különféle dimenzióiban, különböző vonatkozásaiban jelenik meg - szerelem és szenvedés eszménye kifejtett metaforák segítségével (utalás Adyra) - társadalomba való beilleszkedés vágya: „Ő az okmány...” - végén himnikus felszólító mondatokkal emeli bibliai magasságokba a költeményt önsors-versek - létösszegző jellegű, gyakran könnyed hangvételű, de mély tartalmakat hordozó versek - József Attila talán először itt őszinte önmagához Tudod, hogy nincs bocsánat - önfelszólító vers: Vállald önmagadat! - rövid, szentenciózus, nagyrészt időtlen mondatok - alapmondat: „Légy, ami lennél: férfi” - 3-4. strófa az alapvető emberi-társadalmi magatartást határozza meg - társadalmi és etikai felszólítás: „maradj fölöslegesnek, „ezt az emberiséget ... ne vesd meg” - rosszul választott szerepek, költői életút áttekintése - nem sikerül saját erkölcsi mércéjét érvényesítenie - társadalmi korlátokba ütközve mindig ő engedett az elveiből - 8. versszak: a társadalmi kitaszítottság lelki kiüresedéssel jár - kiderül, hogy bűne tulajdonképpen a személyiség elvesztése, a konformizmus - végleges és fájdalommentes megoldás lenn az öngyilkosság - utolsó versszak több korábbi verséhez hasonlóan nyitott - legutolsó menedék (a Nagyon fáj-ra utal): „remélj hű szerelmet” – önirónia - ritmikus, dalszerű forma ellentétben áll a komor mondanivalóval - a szókincs törvényszéki tárgyalást idéz: bűn, bizonyság, titok, pör, tanú, vádolni, stb. További verselemzések Reménytelenül - Lassan, tűnődve… - mindennel leszámolt ember nyugtalansága: homokos-vizes sík a lélek szimbóluma - halálos fenyegetettség jelenik meg a nyárfalevél csillanásában - záró képben kozmikus szintre emeli magányérzetét - szonettszerű tömörség - Vas-színű égboltban – 1927-ben, jóval az első rész előtt született - a Téli éjszaka megidézése Külvárosi éj - ódai műfaj – hármas tagolás ellenére szabálytalan forma - szabadvers, a sorok hossza az asszociációsort követi - első szakasz (a „Vonatfütty” sorig) - új életanyag: emberi világ ábrázolása az ember nélkül – kiüresedés - spirális versépítkezés: táguló képsor - főbb motívumok: mozgás, fény, nedvesség - gyárak csendje a „komor föltámadás titkát”, a munkásforradalmat vetíti előre - második szakasz („s indulni erőtlen...” sorig) - feltűnik az ember: külvárosi életkép, zsánerképek - komplex képalkotás, montázstechnika: mozgás + hangok - elvetélt történelmi lehetőség: „élteti a forradalmat” - szürrealisztikus képek sorozata: a megoldást az álmok szintjére tolja a költő - harmadik szakasz - nézőpontváltás: E/2-ben szólítja meg az éjt - halvány remény felvillantása - lezárás a nyugalom félelmetes érzetével – megoldást nem ad a munkásság helyzetére A hetedik - elszántságot sugárzó vers, ars poetica - ősi ritmus, szómágia, számmisztika - erős érzelmi töltés: elutasítás + részvét - egységesen felépített versszakok, az utolsó sorokban összefoglalás A város peremén - munkásosztály történelemalakító hivatása áll a középpontban - összegző jellegű vers: emberiség addig elért és jövőben elérendő eredményei - indítás a lírai én környezetének szemléleti képével - az élethelyzet a második strófától válik az emberi életminőség jelzőjévé - munkásosztály kialakulásának bemutatása - „új nép” - jelenbe a 7. versszakban érkezik el - a jövő elképzelhetetlen a munkásság nélkül - gépek ugyan munkát végeznek, de irányítani csak a munkásság képes őket - „Emeljétek föl szívünket’” – az Internacionálé kezdő szavai - munkásforradalom himnikus ábrázolása: „kormos, nagy szív” - a megvalósuló állapot társadalmi szükségszerűség, „rend” - autonóm lét, tudatos élet hirdetése - lezárás visszacsatolással: a város pereme optimista megközelítésben - munkás-költő feladata a munkássághoz hasonlóan a harmónia megteremtése Elégia - A város peremén párverse, de annál személyesebb hangvételű - a külváros itt már az ország jelképévé nő - műfaja nem a klasszikus értelemben vett, Csokonainál megismert elégia - elmélkedő vers, intellektuális töprengés, identitáskeresés - két versszövet - a vers gerincét az ismétlődő önfelszólítások adják – az önmeghatározást segítik - tájleírás a felütésben: beszélő lelkiállapota, elmélkedésbe hajló lélek rajzát adja - alapélményt a költő lehangoltsága, kiábrándult életuntsága adja - kétségeit az önmegszólító részekben fogalmazza meg - lelkiállapotának kiváltó okairól a tájleíró részek szólnak - végül eljut a haza és önmaga felvállalásáig Eszmélet - létösszegző jellegű vers, jelzi a folytatást is - valójában 12, egymáshoz lazán kapcsolódó nyolcsoros költemény - emberi lét alapkérdéseivel foglalkozik - van-e értelmes rendje a világnak, értelme az emberi létnek? - a cím és a versek filozófiája is Bergsont idézik: intuitív valóságélmény - kulcsszavak, fontos motívumok - a vas világ rendje, véletlen: a költőt korlátozó erők, amelyektől meg akar szabadulni - boldogság: elutasítja az önfeledt boldogságot - öntudat: legfontosabb feladatnak önmaga és a világ megismerését tartja - törvény: a világ valódi rendje, ezt keresi a verseiben - változatos idősíkok – bergsoni világkép - jelen idejű valóság + múltból felidézett élmények - elvont, általános állítások, elmélkedés, reflexiók - rövid, szentenciózus megfogalmazás: 4, 6, 10 - gondolatmenet - eleinte spontán, szemlélődő önfeledtség, elmerülés a természetben (hajnal) - 2-től eszmélet, a lírai én egyre inkább megismeri a világ valódi arcát - valóság és álom (emberi vágyak) ellentéte adja a vers gerincét: „nem fog a macska…” - a „vas világ” szigora, a determináció veszélyezteti a személyiséget - a 6-os, összefoglaló szakasz után a gyermeki nézőpont helyét átveszi a felnőtt elmélkedése - a tapasztalatok tükrében az érzelmi kötöttségek is akadályozzák a gondolkodást (10.) - 11-ben egy általa elitélt magatartást mutat be: a pillanatnyi örömökért élő emberét - utolsó versszakban a világ fölé emelkedik, magasabb nézőpontból szemléli a problémákat - versformát Villon Nagy Testamentumából ismerjük - nyolcsoros, jambikus lejtésű versszakok; rímképlet: a b a b b a - hangszimbolika emeli ki a vers mondanivalóját A Dunánál - a Szép Szó különszámában (Mai magyarok régi magyarokról) jelenik meg - klasszikus hármas ódaszerkezet megújítása - pindaroszi szerkezet: strófa – antistrófa – epodosz - a vers ritmusa a gondolatok ritmizáltságához igazodik - a Duna-motívum Adynál is megjelenik (A Duna vallomása, Magyar jakobinus dala) - 1. rész: vershelyzet, hangulatkeltés, témamegjelölés - konkrét vershelyzetből meditációs helyzetbe jut el a lírai alany - a 3. versszak végén fogalmazódik meg a vers tárgya: a múlt, a Duna-menti népek sorsa - 2. rész: könnyedebb, szonettre emlékeztető betét - a történelmi korokat csak távolról visszatekintve lehet értelmezni - a jelen történelmét megítélni nem lehet - a jelenben az egyén apró cselekvésekben oldódik fel - mindenki egyre inkább kötődik a múlthoz - „antistrófa”: szemben áll az első rész lassú hömpölygésével - 3. rész: összefoglalás - epodosz (rácsapó egység) – következtetések levonása az első két rész alapján - buddhista, taoista, Szabó Lőrinc-i hatások: „az Ős vagyok”, „lelkes Eggyé így szaporodom” - az ember magában hordozza ellentmondásait - nem nemzeti, hanem emberi feladat megfogalmazása: „én dolgozni akarok”