József Attila
(1905 - 1937)
Életútja
- Budapesten születik április 11-én – ma a költészet napja
- apja szappanfőző munkás, 1908-ban kivándorol Romániába
- anyja (Pőcze Borbála) gyermekeit Öcsödre adja paraszti nevelőszülőkhöz
- 1910-12 Öcsödön él, utána visszatér Pestre, csavargógyerek lesz
- 1919 anyja meghal, Makai Ödön ügyvéd (sógor) veszi magához
- 1920 Makón gimnazista
- 1922 első kötete a Szegeden élő Juhász Gyula segítségével megjelenik (Szépség koldusa)
- a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója
- 1925 eltanácsolják, Bécsben jár egyetemre, Nem én kiáltok kötet
- kapcsolatba kerül az emigráns írók anarchista csoportjával
- 1926 egy ideig a párizsi Sorbonne hallgatója; külföldi utazásait Makai Ödön támogatja
- tagja az anarchista mozgalomnak; Marx, Hegel, Lenin műveit tanulmányozza
- 1927 hazatér, egy ideig még egyetemre jár Pesten, utána foglalkozás és állás nélküli költő
- 1928 először kerül szanatóriumba idegbetegségével
- szerelme Vágó Márta; apja Vágó József radikálisan gondolkozó közgazdász
- a Külkereskedelmi Intézet magyar-francia levelezője – idővel idegbaja miatt felmond
- kapcsolatba kerül a Bartha Miklós Társasággal (szélsőséges eszmék)
- 1929 Nincsen apám se anyám kötet, Bajcsy-Zsilinszky Endre Előörs lapjának munkatársa
- 1930 Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötet
- belép az illegális kommunista pártba
- a Toll című folyóiratban bírálja Babitsot, Móriczot, Kassákot, Tamási Áront
- megismerkedik Szántó Judittal (Hidas Antal felesége), több évre élettársak
- 1932 a Társadalmi szemlében megjelenő bírálatok hatására kilép a pártból
- 1934 szanatóriumba kerül, pszichiátriai kezelésekre jár
- beleszeret Gyömrői Edit pszichológusnőbe - viszonzatlan, patologikus érzelem
- Medvetánc kötet, kiadását Balla Szigfrid kereskedő támogatja
- 1936 Nagyon fáj kötet, a Szép szó lap társszerkesztője Ignotus Pál mellett
- mecénása Hatvany Bertalan, Hatvany Lajos öccse
- 1937 betegsége súlyosbodik, nővérei veszik magukhoz Balatonszárszón
- utolsó szerelme Kozmucza Flóra pszichológus
- decemberben Balatonszemes közelében a vonat alá ugrik
Költői pályaindulása
Szépség koldusa (1922)
- érzelmi forrongások, még nincs egyéni hangja
- nyugatos költők hatása: Ady, Kosztolányi, Juhász Gyula (ír hozzá verset is)
- a formákat biztosan kezeli; szonettet ír (nehéz feladat), pl. Távol zongora mellett
Nem én kiáltok (1925)
- szabadversek, nagy hatással van rá Walt Whitman
- avantgárd hatások: Kassák Lajos aktivizmusa, expresszionizmus
- hat még rá Petőfi, James és Szabó Lőrinc
- közvetlen előzmény: bécsi egyetem, Atlantis kávéház
- alapmotívumok
- tisztesség: Gyémántok (a gyémánt gyakran megjelenik, mint a tisztaság szimbóluma)
- kollektívum: A számokról
- szeretet utáni vágy: Karácsony, A kozmosz éneke
- mitikus vonások: A világ megteremtése, Földmadár
Nem én kiáltok
- költői program expresszionista megfogalmazása
- kozmikus világszemlélet: apokaliptikus képek
- nagy természeti mozgások: „a föld dübörög”
- vers közepén önfelszólítás-sorozat
- nem biztos benne, hogy mit hoznak a változások
- menekülés: forrás, üveglap, gyémánt – a tisztaság szimbólumai
- természettel való azonosulás vágya: „szivárogj a földbe”
- egyénnek a dübörgés alatt is meg kell találni a helyét
- kollektívum: ember csak közösségben élhet („csak másban moshatod meg arcodat”)
- a beilleszkedés hozhatja meg a boldogságot („légy egy fűszálon a pici él...”)
- lezárás visszacsatolással – a kozmikus változás iránti vágy plasztikusabban jelenik meg
- forma: sürgető, jambikus lüktetésű ritmus
Magyarok
- 5 évvel Trianon után íródik – két világháború között az egyetlen ilyen című vers
- közösségi megtisztulás vágya a nemzetre vetítve jelenik meg
Nincsen apám, se anyám (1929)
- kötetcím a Tiszta szívvel első sora
- élményalapját a bécsi és franciaországi utazások adják
- formai letisztulás, klasszicizálódás
- három alapvető verstípus
- művészivé emelt népdalforma
- szürrealisztikus dal: merész képzettársítások
- medalion-vers: a haiku József Attila-i változata
- megjelenik a Vágó Márta-szerelem, pl. Klárisok
Tiszta szívvel
- nagy felháborodás: közvélemény kifogásolja az erkölcsi korlátok áthágását
- Horger Antal egyetemi tanár is kritizálja, főképp a „ha kell, embert is ölök” miatt
- tiszta erkölcsiség képviselete
- társadalomból kirekesztett ember lázadása
- új életet akar kezdeni, fellép a képmutató világgal szemben
- első hat sor tagadássorozata a Szózatot idézi meg („nincsen számodra hely”)
- raszkolnyikovi lázadás: „ha kell, embert is ölök”
- feltételes mód: csak indokolt esetben, kényszerből
- robbanásszerű tettet paradox módon az erkölcsi tisztaság iránti igény váltja ki
- zárlatban felvállalja a társadalom ítéletét
- utolsó két sorban mégis önmagának ad igazat
- retorika: hazafias líra megidézése
- szabályos népdalforma kiegészítve egy tágabb formanyelvvel
Mikor az uccán átment a kedves
- szürrealista dal, lebegtetett, könnyed forma
- átlényegített valóságélmény; nem értelmez, csak megragadja a hangulatot
Klárisok
- archaikus cím ünnepélyességet sugároz; kaláris = gyöngysor
- megemelt, valóság feletti, mozgásában ábrázolt nőalak
- groteszk, meglepő ellentétekben nyernek kifejezést a szerelem mély ellentmondásai
- 1. vsz. alaki hasonlóságra épülő asszociációsor
- 2. vsz. kapcsolat hanyatlásának veszélye
- 3. vsz. nőalak a természetben
- 4. vsz. kiüresedő természeti kép, a kapcsolat hanyatlása
- hangzás, képzettársítások és láttató erő együttes hatása – kiforrott mű
Medáliák
- 12 versből álló ciklus, összesen 23 strófa, József Attila ekkor 23 éves
- medalion: arcképet, emléktárgyat rejtő aranytok
- a ciklus irodalmi előzménye Kosztolányi haiku-versei
- komprimált (képekbe sűrített) versek
- hangulati elemekre épülő költemények, „a versnek az élvezőben kell feloldódnia”
- az egyes versek önmagukban is értelmezhetők, összefűzve többlettartalmat nyernek
- központi motívum: az én és a világ viszonya – bizonytalan életérzés
- forma: négyütemű felező tízes + ötös jambusok
Szerelmi költészete
Vágó Márta
- első, még felszabadultan boldog szerelem 1928-ban
- József Attila optimista világképe érződik a versekben
Mikor az uccán átment a kedves
- szürrealista dal, lebegtetett, könnyed forma
- átlényegített valóságélmény; nem értelmez, csak megragadja a hangulatot
Klárisok
- archaikus cím ünnepélyességet sugároz; kaláris = gyöngysor
- megemelt, valóság feletti, mozgásában ábrázolt nőalak
- groteszk, meglepő ellentétekben nyernek kifejezést a szerelem mély ellentmondásai
- 1. vsz. alaki hasonlóságra épülő asszociációsor
- 2. vsz. kapcsolat hanyatlásának veszélye
- 3. vsz. nőalak a természetben
- 4. vsz. kiüresedő természeti kép, a kapcsolat hanyatlása
- hangzás, képzettársítások és láttató erő együttes hatása – kiforrott mű
Szántó Judit
- 1930-ban ismerkednek meg, több évig élettársak, szerelmes verset mégsem ír hozzá
- hatása nagy elmélkedő versekben (Elégia, Külvárosi éj) érződik
Óda
- keletkezéstörténet: az IGE (Írók Gazdasági Egyesülete) lillafüredi kongresszusa elmarad
- József Attila futólag megismer egy nőt, neki írja az Ódát
- Szántó Judit erről értesülve öngyilkosságot próbál elkövetni
- 1. jellegzetes versindítás: „Itt ülök…”
- erotikus töltetű tájélmény, emlékezésnek és eszmélkedésnek ad teret
- szürrealisztikus versek képalkotása: a természetből nő ki a nőalak
- 2-3. szerelmi vallomás
- merőben új hasonlatok a természettudományok tárgyköréből
- belső és külső végtelen szubjektív érzése vetül a szerelemre
- frázisszerűség kerülése, összetartozás kozmikus szintű ábrázolása
- 4. a nőalak anyagszerűen közel kerül
- a költő világokat átfogó figyelme az apró részletekre is kiterjed
- naturalizmus, belső tartalmak feltárása – nagy felháborodást vált ki
- 5. beteljesült szerelem víziója
- nyelvi korlátok („a lét dadog”) kifejezése után még erősebb szenvedély
- csúcspont a 2. versszak végén
- zárójelbe tett szakasz: öröm és ámulat extázisa + rettegés a szerelem elvesztésétől
- 6. mellékdal, a feszültségek feloldása
- nyugalom vágya, az otthon melegét sugárzó képek
- a három „talán” bizonytalanságról, rejtett félelmekről árulkodik
- visszautalás a Kopogtatás nélkül-re (1925-ös vers a kiegyensúlyozott szerelem vágyáról)
Gyömrői Edit
- nem igazi szerelem, inkább a pszichoanalízis hatására születő patologikus jelenség
- ekkor (1934-36 között) született versei pontos kórképet nyújtanak egyre súlyosabb állapotáról
Nagyon fáj
- szerelmi kiszolgáltatottság, elállatiasodás
- a szerelem a testi szükséglet szintjére süllyed
- „Kettős teher s kettős kincs, hogy szeretni kell”
- a vers egyértelműen Gyömrői Editnek szól, noha semmilyen személyes utalás nem történik rá
- „...akadt nő, ki értette e szavakat, de mégis ellökött magától”
- nyolc fájdalmas felkiáltás – nem vesz senki tudomást belső kínlódásairól
- az áhított nő a „legutolsó menedéket” tagadja meg tőle
Kozmucza Flóra
- a Flóra-versek nem egyszerű szerelmes versek, inkább a társkeresés jellemző rájuk
- formai sokszínűség, a forma fogódzó a labilis idegzetű költő számára
- a magára maradt költőnek immár valóban „legutolsó menedéke” Flóra
- viszonzott szerelem – Flóra az utolsó hetekben nem is vállalja a kezelést
- később alaptalanul érzi magát bűnösnek József Attila öngyilkosságáért
Flóra
- 1. Hexameterek
- a klasszicista forma távolságtartást takar
- a hexameter kiválóan alkalmas a csendesen hullámzó érzelmek megjelenítésére
- tájélmény, rácsodálkozás Flórára, idilli hangulat
- utolsó sor dramatikus, a következő szakasz új hangnemét vetíti előre
- 2. Rejtelmek
- a Vágó Mártához írt szürrealisztikus dalokra emlékeztet
- könnyed dalformához illeszkedő tartalom: természeti elemek erotikus töltéssel
- 3. Már két milliárd
- az Óda 4. tételének vallomásából származó fizikai jellegű motívumrendszer (2. vsz.)
- megjelenik egy tisztább világ vágya: szerelem + rend (A város peremén)
- 4. Buzgóság
- megfiatalodás illúziója, ismét könnyedebb hangnem
- 5. Megméressél!
- Flóra alakja a világ különféle dimenzióiban, különböző vonatkozásaiban jelenik meg
- szerelem és szenvedés eszménye kifejtett metaforák segítségével (utalás Adyra)
- társadalomba való beilleszkedés vágya: „Ő az okmány...”
- végén himnikus felszólító mondatokkal emeli bibliai magasságokba a költeményt
A Nagyon fáj kötet jellemzése
az utolsó évek költészete
- két, egymással ellentétes irányú folyamat
- József Attila személyes helyzete egyre nehezebbé, kilátástalanabbá válik
- költészete egyre mélyebb, átfogóbb, gondolatgazdagabb lesz
- nyomasztó történelmi helyzet
- fasizmus előretörése, a sztálini kommunizmus torzulásai
- elszakad a kommunista párttól; szociáldemokrata, majd polgári radikális eszmék
- betegsége egyre inkább felszínre tör
- pszichoanalízisbe jár, amely során régi sebek szakadnak fel benne
- verseiben is érezhető az analizáló hajlam, a freudi gondolatvilág
a mama alakja
- az analízis hatására József Attila újra átéli gyermekkorát
Mama
- az előző kötet záró verse, tartalmilag azonban ide kapcsolódik
- három személy ellentéte jelenik meg a versben
- a mama alakja, a költő gyermeki és jelenlegi énje
- gyerekes vádak, majd elérzékenyülés: gyors feloldás az utolsó versszakban
Kései sirató
- újra átéli anyja elvesztésének tragédiáját – gyermeki nézőpont
- érzelmeit felnőttként értelmezve gyerekesnek, kínzónak gondolja
- anyjára zúdított, valóban gyerekes vádakkal próbálja ezt ellensúlyozni
- a végére ráébred, hogy teljesen egyedül maradt: a „mamát” ő teremtette önmagának
- az utolsó versszakban immár általános, érett, felnőtt nézőpont
- „Világosodik lassacskán az elmém”: kívülről szemléli önmagát
közéleti versek
- József Attila ugyan távol kerül a munkásmozgalomtól, elvei mégsem változtak
- tiltakozik a barbárság, a külső-belső borzalmak, a fasizmus terjedése ellen
- hisz egy szép, új világ, egy eszményi szocialista társadalom eljöttében
A Dunánál
- a Szép Szó különszámában (Mai magyarok régi magyarokról) jelenik meg
- klasszikus hármas ódaszerkezet megújítása
- pindaroszi szerkezet: strófa – antistrófa – epodosz
- a vers ritmusa a gondolatok ritmizáltságához igazodik
- a Duna-motívum Adynál is megjelenik (A Duna vallomása, Magyar jakobinus dala)
- 1. rész: vershelyzet, hangulatkeltés, témamegjelölés
- konkrét vershelyzetből meditációs helyzetbe jut el a lírai alany
- a 3. versszak végén fogalmazódik meg a vers tárgya: a múlt, a Duna-menti népek sorsa
- 2. rész: könnyedebb, szonettre emlékeztető betét
- a történelmi korokat csak távolról visszatekintve lehet értelmezni
- a jelen történelmét megítélni nem lehet
- a jelenben az egyén apró cselekvésekben oldódik fel
- mindenki egyre inkább kötődik a múlthoz
- „antistrófa”: szemben áll az első rész lassú hömpölygésével
- 3. rész: összefoglalás
- epodosz (rácsapó egység) – következtetések levonása az első két rész alapján
- buddhista, taoista, Szabó Lőrinc-i hatások: „az Ős vagyok”, „lelkes Eggyé így szaporodom”
- az ember magában hordozza ellentmondásait
- nem nemzeti, hanem emberi feladat megfogalmazása: „én dolgozni akarok”
- záró sorban József Attila utolsó agitatív jellegű megnyilatkozása található
Hazám
- a Szép szó lap Mi a magyar most? című különkiadásához készült bevezető
- 7 darabból álló szonettkoszorú, előd: Kosztolányi
- a forma fogódzót jelent a lelki egyensúlyát vesztett költőnek, fegyelmezi
- ars poetica, vallomás, lírába párolt szociológia
- Magyarország lesújtó helyzetének ábrázolása: „nemzeti nyomor”
- népi írók falukutató mozgalmának törekvései jelennek meg
- átgondolt szerkezet
- az 1. és 7. szonett keretet alkot, személyes tartalmat hordoz
- 2. és 6. általános megállapításokat tartalmaz
- helyzetkép + útmutatás: „föl kéne szabadulni már”
- tipikus sorsok, jelenségek: erőszak, terror, szabad választás hiánya, kivándorlók
- a nép nem képes átlátni saját helyzetét, nem képes felnőni magához
- 3-5. kitér a részletekre: 5.-ben a Munkások megidézése, marxi gazdaságelmélet
- a végén a költő mégis hűséget fogad hazájának – a legfontosabb feladat a nemzet védelme
szerelem
- a Flóra-versek nem egyszerű szerelmes versek, inkább a társkeresés jellemző rájuk
- formai sokszínűség, a forma fogódzó a labilis idegzetű költő számára
- a magára maradt költőnek immár valóban „legutolsó menedéke” Flóra
Flóra
- 1. Hexameterek
- a klasszicista forma távolságtartást takar
- a hexameter kiválóan alkalmas a csendesen hullámzó érzelmek megjelenítésére
- tájélmény, rácsodálkozás Flórára, idilli hangulat
- utolsó sor dramatikus, a következő szakasz új hangnemét vetíti előre
- 2. Rejtelmek
- a Vágó Mártához írt szürrealisztikus dalokra emlékeztet
- könnyed dalformához illeszkedő tartalom: természeti elemek erotikus töltéssel
- 3. Már két milliárd
- az Óda 4. tételének vallomásából származó fizikai jellegű motívumrendszer (2. vsz.)
- megjelenik egy tisztább világ vágya: szerelem + rend (A város peremén)
- 4. Buzgóság
- megfiatalodás illúziója, ismét könnyedebb hangnem
- 5. Megméressél!
- Flóra alakja a világ különféle dimenzióiban, különböző vonatkozásaiban jelenik meg
- szerelem és szenvedés eszménye kifejtett metaforák segítségével (utalás Adyra)
- társadalomba való beilleszkedés vágya: „Ő az okmány...”
- végén himnikus felszólító mondatokkal emeli bibliai magasságokba a költeményt
önsors-versek
- létösszegző jellegű, gyakran könnyed hangvételű, de mély tartalmakat hordozó versek
- József Attila talán először itt őszinte önmagához
Tudod, hogy nincs bocsánat
- önfelszólító vers: Vállald önmagadat!
- rövid, szentenciózus, nagyrészt időtlen mondatok
- alapmondat: „Légy, ami lennél: férfi”
- 3-4. strófa az alapvető emberi-társadalmi magatartást határozza meg
- társadalmi és etikai felszólítás: „maradj fölöslegesnek, „ezt az emberiséget ... ne vesd meg”
- rosszul választott szerepek, költői életút áttekintése
- nem sikerül saját erkölcsi mércéjét érvényesítenie
- társadalmi korlátokba ütközve mindig ő engedett az elveiből
- 8. versszak: a társadalmi kitaszítottság lelki kiüresedéssel jár
- kiderül, hogy bűne tulajdonképpen a személyiség elvesztése, a konformizmus
- végleges és fájdalommentes megoldás lenn az öngyilkosság
- utolsó versszak több korábbi verséhez hasonlóan nyitott
- legutolsó menedék (a Nagyon fáj-ra utal): „remélj hű szerelmet” – önirónia
- ritmikus, dalszerű forma ellentétben áll a komor mondanivalóval
- a szókincs törvényszéki tárgyalást idéz: bűn, bizonyság, titok, pör, tanú, vádolni, stb.
További verselemzések
Reménytelenül
- Lassan, tűnődve…
- mindennel leszámolt ember nyugtalansága: homokos-vizes sík a lélek szimbóluma
- halálos fenyegetettség jelenik meg a nyárfalevél csillanásában
- záró képben kozmikus szintre emeli magányérzetét
- szonettszerű tömörség
- Vas-színű égboltban – 1927-ben, jóval az első rész előtt született
- a Téli éjszaka megidézése
Külvárosi éj
- ódai műfaj – hármas tagolás ellenére szabálytalan forma
- szabadvers, a sorok hossza az asszociációsort követi
- első szakasz (a „Vonatfütty” sorig)
- új életanyag: emberi világ ábrázolása az ember nélkül – kiüresedés
- spirális versépítkezés: táguló képsor
- főbb motívumok: mozgás, fény, nedvesség
- gyárak csendje a „komor föltámadás titkát”, a munkásforradalmat vetíti előre
- második szakasz („s indulni erőtlen...” sorig)
- feltűnik az ember: külvárosi életkép, zsánerképek
- komplex képalkotás, montázstechnika: mozgás + hangok
- elvetélt történelmi lehetőség: „élteti a forradalmat”
- szürrealisztikus képek sorozata: a megoldást az álmok szintjére tolja a költő
- harmadik szakasz
- nézőpontváltás: E/2-ben szólítja meg az éjt
- halvány remény felvillantása
- lezárás a nyugalom félelmetes érzetével – megoldást nem ad a munkásság helyzetére
A hetedik
- elszántságot sugárzó vers, ars poetica
- ősi ritmus, szómágia, számmisztika
- erős érzelmi töltés: elutasítás + részvét
- egységesen felépített versszakok, az utolsó sorokban összefoglalás
A város peremén
- munkásosztály történelemalakító hivatása áll a középpontban
- összegző jellegű vers: emberiség addig elért és jövőben elérendő eredményei
- indítás a lírai én környezetének szemléleti képével
- az élethelyzet a második strófától válik az emberi életminőség jelzőjévé
- munkásosztály kialakulásának bemutatása - „új nép”
- jelenbe a 7. versszakban érkezik el
- a jövő elképzelhetetlen a munkásság nélkül
- gépek ugyan munkát végeznek, de irányítani csak a munkásság képes őket
- „Emeljétek föl szívünket’” – az Internacionálé kezdő szavai
- munkásforradalom himnikus ábrázolása: „kormos, nagy szív”
- a megvalósuló állapot társadalmi szükségszerűség, „rend”
- autonóm lét, tudatos élet hirdetése
- lezárás visszacsatolással: a város pereme optimista megközelítésben
- munkás-költő feladata a munkássághoz hasonlóan a harmónia megteremtése
Elégia
- A város peremén párverse, de annál személyesebb hangvételű
- a külváros itt már az ország jelképévé nő
- műfaja nem a klasszikus értelemben vett, Csokonainál megismert elégia
- elmélkedő vers, intellektuális töprengés, identitáskeresés
- két versszövet
- a vers gerincét az ismétlődő önfelszólítások adják – az önmeghatározást segítik
- tájleírás a felütésben: beszélő lelkiállapota, elmélkedésbe hajló lélek rajzát adja
- alapélményt a költő lehangoltsága, kiábrándult életuntsága adja
- kétségeit az önmegszólító részekben fogalmazza meg
- lelkiállapotának kiváltó okairól a tájleíró részek szólnak
- végül eljut a haza és önmaga felvállalásáig
Eszmélet
- létösszegző jellegű vers, jelzi a folytatást is
- valójában 12, egymáshoz lazán kapcsolódó nyolcsoros költemény
- emberi lét alapkérdéseivel foglalkozik
- van-e értelmes rendje a világnak, értelme az emberi létnek?
- a cím és a versek filozófiája is Bergsont idézik: intuitív valóságélmény
- kulcsszavak, fontos motívumok
- a vas világ rendje, véletlen: a költőt korlátozó erők, amelyektől meg akar szabadulni
- boldogság: elutasítja az önfeledt boldogságot
- öntudat: legfontosabb feladatnak önmaga és a világ megismerését tartja
- törvény: a világ valódi rendje, ezt keresi a verseiben
- változatos idősíkok – bergsoni világkép
- jelen idejű valóság + múltból felidézett élmények
- elvont, általános állítások, elmélkedés, reflexiók
- rövid, szentenciózus megfogalmazás: 4, 6, 10
- gondolatmenet
- eleinte spontán, szemlélődő önfeledtség, elmerülés a természetben (hajnal)
- 2-től eszmélet, a lírai én egyre inkább megismeri a világ valódi arcát
- valóság és álom (emberi vágyak) ellentéte adja a vers gerincét: „nem fog a macska…”
- a „vas világ” szigora, a determináció veszélyezteti a személyiséget
- a 6-os, összefoglaló szakasz után a gyermeki nézőpont helyét átveszi a felnőtt elmélkedése
- a tapasztalatok tükrében az érzelmi kötöttségek is akadályozzák a gondolkodást (10.)
- 11-ben egy általa elitélt magatartást mutat be: a pillanatnyi örömökért élő emberét
- utolsó versszakban a világ fölé emelkedik, magasabb nézőpontból szemléli a problémákat
- versformát Villon Nagy Testamentumából ismerjük
- nyolcsoros, jambikus lejtésű versszakok; rímképlet: a b a b b a
- hangszimbolika emeli ki a vers mondanivalóját
A Dunánál
- a Szép Szó különszámában (Mai magyarok régi magyarokról) jelenik meg
- klasszikus hármas ódaszerkezet megújítása
- pindaroszi szerkezet: strófa – antistrófa – epodosz
- a vers ritmusa a gondolatok ritmizáltságához igazodik
- a Duna-motívum Adynál is megjelenik (A Duna vallomása, Magyar jakobinus dala)
- 1. rész: vershelyzet, hangulatkeltés, témamegjelölés
- konkrét vershelyzetből meditációs helyzetbe jut el a lírai alany
- a 3. versszak végén fogalmazódik meg a vers tárgya: a múlt, a Duna-menti népek sorsa
- 2. rész: könnyedebb, szonettre emlékeztető betét
- a történelmi korokat csak távolról visszatekintve lehet értelmezni
- a jelen történelmét megítélni nem lehet
- a jelenben az egyén apró cselekvésekben oldódik fel
- mindenki egyre inkább kötődik a múlthoz
- „antistrófa”: szemben áll az első rész lassú hömpölygésével
- 3. rész: összefoglalás
- epodosz (rácsapó egység) – következtetések levonása az első két rész alapján
- buddhista, taoista, Szabó Lőrinc-i hatások: „az Ős vagyok”, „lelkes Eggyé így szaporodom”
- az ember magában hordozza ellentmondásait
- nem nemzeti, hanem emberi feladat megfogalmazása: „én dolgozni akarok”