3. Egyetemes történelem V-XV. század
A. Jellemezze a középkori ipart, kereskedelmet, városfejlődését a virágzó feudalizmus időszakában!
Középkori ipar fejlődése
- római birodalom bukása után a háziipar van jelen
- legfontosabb mesterségek: kovácsmesterség, ötvösség
- utána vándoripar: mesteremberek járták a vidéket
- céhes ipar
- céh: szabad kézművesek önkéntes társulása termelési céllal érdekeik védelmében
- jellemzők:
- céhmonopólium: egy adott városhatáron belül csak egy céh volt
- céhkényszer: az ipar csak céhes keretek között űzhető
- céhszabályzat megszabja:
- technológia, munkafolyamat, munkaidő, alkalmazottak száma
- minőség, nyersanyag, termék ára
- ezáltal kiküszöbölik a versenyt
- nincs munkamegosztás
- ismert piacra és részben megrendelésre termel
- tekintélyes céhmesterek a városok vezetői
- mesterré válás hosszú folyamat
- inasévek: kisegítő évek
- legényévek: mesterség elsajátítása
- vándorévek: más műhelyben tanul
- visszatér a városba, készít egy műremeket
- ha sikerül, akkor lakoma a mesterekkel
- a céhek a további fejlődés gátjaik
Középkori kereskedelem:
- exportiparos vidékek
- Lombardia, D-német városok, Flandria
- átlagos termékmennyiség 10-15-szörösét termelik
- jellemző áru: posztó, fém
- római birodalom bukásával a kereskedelmi kapcsolatok többsége megszakad
- regionális csere
- egyes régiók egymással termékeket cseréltek
- alacsony szintű pénzforgalom
- távolsági kereskedelem – nem nagyon jellemző
- zsidók, mohamedánok, lombardok
- leginkább luxuscikkekkel foglalkoztak
- kereskedelem akadályai
- naturál gazdálkodás alacsony szintje
- csekély igény az árucikkek iránt
- városok hiánya
- normann, arab kalózkodás
- magyarok kalandozásai
- lassú, de biztos fejlődés indul
- városok kialakulása elkezdődik, céhek létrejönnek
- keresztes hadjáratok fellendítik a K-tel való kereskedelmet
- két kereskedelmi régió
- Hansa városok szövetsége
- Hamburg és Lübeck vezetésével jön létre
- közszükségleti cikkekkel kereskednek
- Levantei kereskedelem
- Velence, Genova
- összeköti Európát kelettel
Városfejlődés
- a római birodalom bukása után a városok elpusztulnak
- jellemző településforma a falu
- az ezredforduló után ki- és újraalakulnak a városok
- városképző tényező: kereskedelmi utak
- alapított városok nem fejlődtek annyira
- városok típusai:
- kiváltságos város
- szabad királyi város
- teljes önkormányzattal rendelkezik
- évenkénti egyösszegű adó
- előjog: kőfal
- a városhatáron kívül az embernek nem lehet földje
- rendelkezhetett árumegállítási, vásártartási és pallosjoggal
- fegyverviselés tilalma
- mezőváros
- földesúri fennhatóság
- városköztársaság
- nagyobb területű fennhatóság
- városszövetségek
- pl. Hansa
- városi élet:
- keskeny utcák
- többszintes faépületek, tűzveszély
- nincs csatornázás, hulladékszállítás, ivóvíz
- rossz higéniai viszonyok
- átlagéletkor 25-28 év
- legfontosabb táplálék a hús és a kenyér
B. Keresztes hadjáratok oka, lefolyása, következményei
- előzmény: a viking és arab kalandozások révén Európa elfordul a tengertől
- a XI. század végén áttörés következik be
- 1095 Clermontban II. Orbán pápa a Szentföld visszaszerzéséért keresztes háborút hirdet
Propagandisztikus okok:
- szent sír felszabadítása a pogányok uralma alól
- akik a hadjáratban részt vesznek bűnbocsánatot nyernek
Valódi okok:
- sok nemes, lovag a primagenitúra miatt kiszorult az örökösödésből, zsákmányt akartak
- itáliai városok meg akarták szerezni a K-tel való kereskedelem monopóliumát
- római katolikus egyház újra egyesíteni akarta a kereszténységet
- a jobbágyok egy része a feudális kizsákmányolás elől menekült
Az első keresztes hadjárat (1096-1099)
- vezető: Bouillon Gottfried
- az út során beveszik Antiochiát
- 1099 elfoglalják Jeruzsálemet, falait lerombolják, lakóit lemészárolják
A második keresztes hadjárat (1146-1149)
- részt vesz benne VII. Lajos francia és III. Konrád német uralkodó is
- nincs jelentős katonai siker
A harmadik keresztes hadjárat (1187-1189)
- Barbarossa Frigyes, II. Fülöp Ágost francia és Oroszlánszívű Richárd angol király
- nincs tartós katonai siker
A negyedik keresztes hadjárat (1202-1204)
- III. Ince pápa hirdette meg
- elfoglalják és kirabolják Konstantinápolyt, ez a Bizánci Császárság bukását jelenti
- a keresztesek új államot szerveztek Latin Császárság néven (1261-ig áll fenn)
További keresztes hadjáratok:
- 1209-1229 francia albigensek elleni keresztes hadjárat
- 1212 gyermekek keresztes hadjárata
- több ezer gyermek indul meg a Szentföldre Franciaországból, de nem érnek oda
- 1218 II. András szentföldi hadjárata eredménytelen – keresztes hadjáratok vége
- 1291 egyiptomi seregek sorra foglalják el a keresztény területeket, a végén elesik Akkon
Keresztes hadjáratok mérlege és jelentősége
- K-i keresztes hadjáratok katonai kudarc
- európai keresztes hadjáratok területnövelés
- fellendül a K-tel való kereskedelem
- az európai ember világképe kitágul
- megszűnik a bizánci kereskedelmi hegemónia
- megnő a katolikus egyház befolyása
- Anglia és Franciaország világhatalmi tényező lesz
- új kultúrnövények (citrom, narancs)
B. A pápaság és a császárság küzdelme
Előzmények
- 962 német-római császárság megalapítása I. Ottó vezetésével
- a pápaság és császárság viszonya kezdetben jó, később a császárok bele akarnak szólni a pápaság ügyeibe
- század elején megindul egy reformmozgalom
- cél: egyház megtisztítása, megerősítése
- simonia (egyházi tisztségek adás-vétele) eltörlése
- cölibátus (papi nőtlenség) bevezetése
- a császárok támogatják a mozgalmat
- a pápaság igyekszik függetlenedni
VII. Gergely
- eredeti neve Hildebrand bíboros
- 1075 Dictatus Papae (pápai iránylevelek)
- 27 pontban foglalja össze a pápai elsőbbségeket
- a római katolikus egyház az egyedüli, kizárólagos egyház
- egyedül a római pápa egyetemes
- csak a pápa nevezhet ki püspököket
- csak a pápa használhat császári jelvényeket
- a pápa fölött nem lehet ítélkezni
- a pápának jogában áll a császárokat megfosztani tisztségüktől
- a római katolikus egyház tévedhetetlen
- a pápa feloldozhatja alattvalóit a gonosznak tett eskü alól
- betiltja a simoniát, kötelezővé teszi a cölibátust
Az invesztitúraháború
- 1075 után IV. Henrik a tilalom ellenére is nevezett ki püspököket
- a német püspökök megfosztották VII. Gergelyt pápai méltóságától
- a pápa válaszul kiközösítette IV. Henriket
- a német tartományurak egy része szembefordult a császárral
- 1077. január IV. Henrik Canossa várához ment bűnbocsánatért, a pápa megbocsátott
- IV. Henrik betör Itáliába, 1084-ben elfoglalja Rómát
- a pápa a szicíliai normannoktól kér segítséget, akik elűzik IV. Henriket, de Rómát kirabolják
- a nép haragja elől VII. Gergely száműzetésbe vonul, 1085-ben meghal
A wormsi konkordátum
- 1122 a császár és pápai követek közös megegyezése
- az egyházi méltóságokat az egyház választja
- a császár jelen lehet a választáson, vita esetén ő választ
- a tisztségekkel járó birtokokat a császár adja át (jelképesen egy kormánypálcával)
A pápaság-császárság második összecsapása
- 1125 kihal a Száli-dinasztia
- küzdelmek után a Stauf-dinasztia kerül trónra
- I. Barbarossa Frigyes (1152-1190)
- megszilárdítja hatalmát
- célja az egykori Római Birodalom felélesztése, ezért megtámadja az itáliai városállamokat
- III. Sándor pápa helyett ellenpápát választ
- III. Sándor és hívei összefogtak az É-itáliai lombard városokkal
- császárpártiak: gibellinek, pápapártiak: guelfek
- 1162 császár elfoglalja Milánót
- megalakul a császárellenes Lombard Liga
- 1176 Legano mellett győz a Lombard Liga
II. Frigyes (1212-1250)
- uralkodása alatt kiújul a küzdelem
- új reformerpápa: IX. Gergely
- a pápa kiátkozza Frigyest, szövetségi rendszert épít ki ellene
- Frigyes győz, de ellenfelei fellázadnak
- a pápaság-császárság küzdelme elvonja a tatárokról a figyelmet
- nyugodtan pusztíthatnak
A küzdelem végső szakasza
- 1250-1254 a nagy interregnum időszaka, nincs császár
- nagy hűbérurak arra törekednek, hogy gyenge kezű császárt válasszanak
- kialakul a választófejedelmek intézménye
- 3 egyházi és 4 világi személy választja a császárt
- 1273 a pápa Habsburg Rudolfot választja meg, ismeretlen, nincs befolyása
- ideiglenesen győz a pápaság
B. A százéves háború
A háború okai
- 1328 a francia trónt VI. Fülöp szerezte meg, III. Edward angol király is igényt tartott rá
- Flandriára mindkét királyság igényt tartott
- Guyenne-t, az angol király még meglévő hűbértartományát VI. Fülöp elfoglalta
A háború fontosabb eseményei
- 1340 angol tengeri győzelem Sluisnél
- 1346 angol győzelem Crécynél
- az angolok elfoglalják Calais kikötőjét
- 1356 fogságba esik a francia király
- 1360 békeszerződés
- sok tartomány került angol kézre
- a franciák királyukért 3 millió aranytallért fizettek
- 1369 V. Bölcs Károly francia király újraindítja a harcot
- angol tengeri vereség
Belpolitikai gondok
- Anglia
- 1381 a kemény adóztatás miatt Watt Tyler és John Bull vezette parasztfelkelések
- a válságos helyzetben Lancaster hercege, IV. Henrik elfoglalja az angol trónt
- Franciaország
- VI. Károly francia király elmebeteg lesz
- burgundiai és orleansi hercegek véres rivalizálása miatt 1415-ben V. Henrik újra bejelenti igényét a francia trónra
- 1420 az őrült francia király beleegyezik, hogy örököse V. Henrik angol király
- nemsokára mindkét király meghal, V. Henrik fiát, VI. Henriket királlyá koronázzák, amibe a tényleges örökös Valois Károly nem egyezik bele
Fordulat a háború menetében
- Jeanne d’Arc megteremti a franciák egységét
- 1429 Orleans várát az ő vezetésével visszafoglalják
- Reimsben VII. Károlyt királlyá koronázzák
- 1431 Jeanne d’Arc-ot árulás vádjával angol kézre adják
- az orleans-i szüzet megégetik
- sorozatos francia győzelmek
- 1453 francia győzelemmel véget ér a háború
A rózsák háborúja Angliában
- 1455-1485
- százéves háborút követő polgárháború
- York család: vörös rózsa
- Lancester család: fehér rózsa
- a küzdelemből a Tudor dinasztia kerül ki győztesen, VII. Henrik lesz a király