Balassi Bálint (1554 – 1594) A reneszánsz - újjászületés (ókori görög-római művészetek); kultúrtörténeti korszak és korstílus - Észak-Itália városállamaiban és a Németalföldön alakult ki - Firenze, Genova, Padova, Milano, Velence – kereskedelem révén gazdagság - a korstílus hordozója a feltörekvő polgárság, pl. a Mediciek Jellemzői - világiasodó kultúra a vallás fennmaradása mellett - humanizmus: emberközpontúság, a reneszánsz polgárok világi ideológiája - klasszikus műveltség és tudós magatartás - emberi élet célja: a boldogság megtalálása, az élet örömeinek kihasználása - megnő az egyéniség szerepe, fontos a halál után is fennmaradó hírnév - reformáció: vallási mozgalom, célja a vallás megújítása - fontos a biblia nemzeti nyelvekre való lefordítása - a kor jellemző embere a polihisztor, pl. Leonardo - magyar reneszánsz az 1400-as években éli virágkorát, központja Mátyás udvara Balassi Bálint életútja - Zólyom várában született, apja zabolátlan természetű arisztokrata földesúr - kitűnő nevelés: egy ideig Bornemissza Pétertől, majd 1565-től Nürnbergben - 1569 apját letartóztatják, Lengyelországba menekülnek, itt írja első művét - Beteg lelkeknek való füves kertecske – németből fordítva - 1575 apja Báthori István erdélyi fejedelem elleni hadjáratba küldi - fogságba esik, de jól bánnak vele, ezért ott marad (művelt udvar) - hazatértekor apja már meghalt, zilált anyagi ügyeket, pöröket hagyva maga után - 1578 megismeri Losonczy Annát, Ugnád Kristóf feleségét, szerelmük 6 évig tart - zűrzavaros ügyek - hadnagy Egerben, majd Érsekújváron – mindenhonnan elbocsátják - anyagi gondok – érdekházasság unokatestvérével (Dobó Krisztina) – botrány - szerelmi remények az immár özvegy Losonczy Anna iránt - 1589 Lengyelországba bujdosik - Wesselényi Ferencnél vendégeskedik Dembnóban, birtokot kap - Célia-szerelem (valószínűleg Wesselényiné Szárkándi Anna) - 2 évvel később visszatér, majd 1593-ban részt vesz a „hosszú háborúban” - 1594-ben Esztergom ostromakor megsebesül, majd meghal - utolsó szavai: „Te katonád voltam, Isten!” Költészetének általános jellemzői - tudós költő, poeta doctus - az első magyar nyelven megszólaló költőnk - verseit egy-egy ismert dallamra írja - ütemhangsúlyos és rímes verselés, Balassi-strófa (pl. Egy katonaének) - 3×3-mas felépítés, 19-es szótagszámú sorok, belső rímek alkalmazása Szerelmes versek - 1589-ben új műfaj Magyarországon: reneszánsz szerelmi komédia - új felfogás a szerelemről: sok jónak lehet a forrása - fiatalkori udvarló költemények Petrarca mintájára - utolsó Júlia-versek (1588) után műveit a Daloskönyvben foglalja össze Hogy Júliára talála, így köszöne neki - véletlen találkozás leírása, ujjongó bókok halmaza - 2-4. áradó metaforasor több területet is felölel - lelki élet, főúri élet, női test, természet (virágok) értékei - költői eszközök: fokozás, túlzás, ismétlés - 6. nézőpontváltás, jellegzetes lovagi helyzet ábrázolása - lovag és úrnő között végtelen a távolság, Júlia csak mosolyog - szókincs: trubadúr stílus (bús szívem) + magyar népköltészet (vidám, szerelem) - forma: 4/4-es, hangsúlyos verselés belső rímekkel A vitézi élet versei Egy katonaének - Lengyelországba bujdosásakor íródott visszaemlékezés – csak a jó dolgokra - vitézi ének és tudós reneszánsz költészet összekapcsolása - hármas szám különleges szerepe - hárompillérű kompozíció a szentháromságra utal (1, 5, 9. versszakok) - háromsoros versszakok, a sorok is három részre vannak osztva - első pillér: szónoki kérdés, majd a tétel (a végeknél nincs szebb) bizonyítása - a vitézi élet gondtalansága jelenik meg a következő két szakaszban - második pillér: katonaéletet eszményi rangra emeli, erkölcsi nagyságát hirdeti - utána már más, magasztosabb színben tűnnek fel az önfeláldozó vitézek - lezárás: a két képsorozat összefoglalása, ódai jellegű dicsőítés Istenes versek - középpontjukban legtöbbször a bűnbánat áll, elődjének Villon tekinthető - legjelentősebb istenes versek mögött valódi lelki konfliktusok állnak Adj már csendességet… - újszerű, ószövetségi jellegű viszony az istennel - belső ellentétektől feszülő, izgatott vers - formában is megjelenik: Balassi-versszak - tömörített strófa, felszólító módú igék kiemelése - három szerkezeti egység (gyakori Balassinál), a két szélső keretet alkot - 1-2: könyörgés, 3-6: érvelés, 7-8: könyörgés - érvelési szakaszban vita Istennel és önmagával is (belső vita) - lezárás: harmónia keresése, tiltakozás a való világ értelmetlensége ellen