Babits Mihály
(1883 - 1941)
Életútja
- 1883-ban születik Szekszárdon, művelt, katolikus, értelmiségi család
- 1889-1991 elemi iskola Budapesten, majd Pécsen
- 1893 pécsi cisztercita gimnázium (apja és nagyapja is itt tanult)
- 1898 apja meghal, a családot az anyai nagymama (Cenci néni) fogja össze
- 1901-1905 a budapesti bölcsészkar hallgatója
- Négyesi-féle stílusgyakorlatokon ismerkedik meg Kosztolányival, Juhász Gyulával
- filozófusnak készül (Spinoza, Hume, Schopenhauer, Nietzsche), viták Zalai Bélával
- kezdetben (1900-tól) verseit csak barátainak küldözgeti
- 1908-1911 tanár Fogarason - nem érzi jól magát
- 1908 megjelenik 15 verse a Holnapban
- olaszországi utazások, megtanul görögül, felfedezi Henri Bergsont (filozófia)
- 1909 első kötete: Levelek Iris koszorújáról
- 1911 újpesti főgimnázium, majd tisztviselő-telepi gimnázium – Hatvany Lajos támogatása
- rákospalotai otthon, innen jár villamossal a Bristol kávéházba
- megjelenik második kötete, a Herceg, hátha megjön a tél is!
- jelentős irodalomtörténeti tanulmányok 1910-11-ben (Petőfi, Arany, Vörösmarty)
- megjelenik A második ének c. mesedrámája (a Nyugatban csak a harmadik rész, A vihar)
- 1913-1923 lefordítja Dante Isteni színjátékát
- megjelenik A gólyakalifa c. fantasztikus regénye (könyv alakban 1916-ban)
- világháború kitörésének híre Szekszárdon éri
- 1915 Játszottam a kezeddel c. verse miatt sajtóhadjárat indul ellene
- 1916 Nyugat zeneakadémiai matinéján felolvassa a Húsvét előtt c. versét
- 1916 harmadik verseskötete: Recitativ
- 1917 Fortissimo című verse miatt vádat emelnek ellene (vallási vétség)
- 1919 egyetemi tanár a világirodalmi tanszéken
- 1920 a Petőfi és a Kisfaludy társaság kizárja, rendőri zaklatás, A nyugtalanság völgye c. kötet
- 1921 házasság Tanner Ilonával (írói nevén Török Sophie)
- állandó rendőri felügyelet
- 1922 megszűnik a rendőri felügyelet, megjelenik a Tímár Virgil fia c. lélektani regény
- 1921 - 1927 Halálfiai c. család- és nemzedékregény
- 1923 házat vásárol az esztergomi Előhegyen, itt tölti a nyarait
- 1923 Baudaleire-fordítások (Szabó Lőrinccel és Juhász Gyulával), Kártyavár c. regény
- 1925 Sziget és tenger c. kötet
- 1927 Babits az elhunyt Baumgarten Ferenc alapítvány kurátora lesz - jó fizetés
- 1929 Osvát halála után Móriczcal együtt szerkesztik a Nyugatot
- Az istenek halnak, az ember él c. kötet
- 1931 Bartókkal együtt a francia becsületrend lovagja
- 1933 egyedül szerkeszti a Nyugatot
- Elza pilóta, avagy a tökéletes társadalom c. hátborzongató utópia
- Versenyt az esztendőkkel! c. kötet
- 1934 húszrészes előadássorozata indul a rádióban, felfigyelnek nehéz légzésére
- Az európai irodalom története c. olvasónapló, beszámoló olvasási élményekről
- 1937 Babits Mihály összes versei
- Hatholdas rózsakert c. novelláskötet
- 1938 gégeműtét, hangját elveszti, „Beszélgetőfüzetekkel” kommunikál
- Jónás könyve a Nyugatban, egy év múlva Jónás imája
- 1939 Keresztül-kasul az életemen c. tanulmányok, emlékezések
- 1940 olasz San Remo-díj Dante-fordításáért, az MTA tagja
- 1941 sugárkezelés folytán elmegy a hangja, Oidipus Kolónosban fordítás
- tavaszt Esztergomban tölti, augusztus elején a budapesti Szieszta szanatóriumban meghal
Levelek Iris koszorújából
a sokszínűség kötete
- Babits első kötete, az 1902-1909-es versek
- témák, hangnemek, stílusok, versformák gazdagsága
- Babits be akarja bizonyítani, hogy minden stílusban képes alkotni
- formai virtuozitás, poétai játékosság
- irodalmi és ábrázolási stílusok felelevenítése
- antikvitás: In Horatium
- középkori lovagi költészet
- magyar népköltészet
- reneszánsz kultúra: A lírikus epilógja
- expresszionizmus: Mozgófénykép
- impresszionizmus: Messze-messze
- szimbolizmus: Fekete ország
- Babits egyszerre próbál hagyományőrző és újító lenni
- a két szándék konfliktusa több versben is megjelenik
In Horatium
- kötet indító verse révén hangsúlyos szerepet kap
- cím jelentése: Horatiussal szemben
- szembefordulás és főhajtás Horatius előtt
- műfaja: óda, ehhez illeszkedik az antik versmérték
- formában Horatiust követi: ars poetica + alkaioszi strófa
- sajátos felütés: szó szerinti idézet Horatiustól
- arisztokratikus, elkülönülő szándék, szembeszállás a tömegízléssel
- Babits befelé forduló, bölcseleti költő – csak az értő közönséghez akar szólni
- önfelszólító, késleltetett expozíció – ars poeticára jellemző, keretet ad a versnek
- téma: változó világ filozofikus megfogalmazása
- himnusz a folytonos változásról, az állandó mozgásról
- horatiusi arany középszer elutasítása
- költői program igazolása: „Ekként a dal is legyen örökkön új”
- természeti törvények esztétikai elvvé emelkednek – vezérelv: „soha-meg-nem-elégedés”
Fekete ország
- botránykő és létszimbólum
- tragikus világszemlélet a vers egyhangú színvilágában tükröződik
- költői eszközök – főleg ismétlés, halmozás
- Babits szélsőségesen használja a hangzás nyújtotta lehetőségeket (avantgarde)
- állókép dinamikus bemutatása
- kívülről befelé haladó szerkesztés, végén lelassul
A lírikus epilógja
- kötet záró verse (epilógus = utószó), műfaj: elégia
- útkereső vers a világ ábrázolásáról
- az egyéniség, az „én” korlátozza a költői szándékot
- nyelv tökéletlen rendszer – nem elégséges a világ megragadására
- emberi megismerő-képesség korlátozott
- akarat tágítható, de ez nem elég a világ objektív ábrázolásához
- hiábavaló erőfeszítés, tehetetlenség – az elégedetlenség költeménye
- formában a hagyomány és az újítás keveredik: reneszánsz szonettforma új rímszerkezettel
Babits filozófiai lírája
Herceg, hátha megjön a tél is! (1911)
- második kötet letisztultabb, egységesebb, mint az első
- uralkodóak a kötött formák: szonett, stanza
Esti kérdés (1909)
- Babits filozófiai lírájának gyöngyszeme
- a vers egyetlen hosszú mondatnak is felfogható az élet értelméről
- klasszicista stílus, versszerkezet felelevenítése
- indítás természeti képpel (pictura)
- különféle élethelyzetek összekapcsolása, megjelennek a velencei élmények
- végén filozófiai tartalom (sententia) – kérdésére Babits nem tud választ adni
- lét és nemlét közti feszültség – létezés szépsége a keletkezésben és az elmúlásban rejlik
- kérdés gyakran fontosabb, mint a válasz
- bergsoni filozófia is szerepet kap: időrend hiánya, szabad csapongás
- gazdag, kimunkált forma
Ballada Iris fátyláról
- a versben megjelenik a kötetcím, megidéződik az első kötet
- ősi évszakmetaforika – körforgás
- téllel zárul a kor: tisztaság, értékek megőrzése (hó)
- forma: Villon balladáinak megidézése
- stanzák – egyetemes hagyományok
- antikvitás + középkori kultúra
Babits a háború ellen
Recitativ (1916)
- recitativ = énekvers, kántálva mondott szavalat (Babits jellegzetes előadói stílusa)
- Babits kényszerűségből szakít a bölcseleti költő szerepével
- magánbeszéd-jellegű versek, monológok
- Babits célja rádöbbenteni az embereket a háború értelmetlenségére
- erkölcsi kérlelhetetlenség – értékpusztítás ellen fel kell lépni
- költő feladata minden körülmények között a béke védelme (pacifizmus)
- előző két kötet kötött formáinak feloldása
- jellemző a szabadvers-szerű, szabálytalan kompozíció
- a verseket egyre nagyobb mértékben hatja át erőteljes érzelem
Május huszonhárom Rákospalotán (1912)
- Babits irtózott a napi politikától, a véres csütörtök megrázó élménye mégis versírásra késztette
- antik formával ellensúlyozza az aktualitást (műfaj: elégia, forma: disztichon)
- tehetetlen magány ábrázolása
- peremváros falusias hangulatát impresszionista képek jelenítik meg
- nominális stílus
- Babits a forradalomtól az igazságot várta, a hazugság elsöprését
- erkölcsi győzelem érdekében vállalta volna a forradalommal járó barbárságot is
- vers a képi síkról gondolati síkra vált
- nagy pusztítás után teremteni kell
Húsvét előtt (1926)
- megjelenés a Háború és béke közt című kötetben
- Babits a verset felolvassa a Zeneakadémia Nyugat-matinéján
- teher számára a nyilvánosság – vers eleje a megszólalás szükségességét hordozza
- cím: Krisztus szenvedése (keresztre feszítéstől a feltámadásig tartó időszak)
- hosszú, nehezen kibomló beszéd a háború ellen
- vers a végére letisztul, dalszerűbbé válik
- felütés feltételes mellékmondattal; Babits háromszor is újrakezdi
- visszanyúlás Vörösmarty retorikájához – áradó, romantikus, expresszív körmondat
- Babits szenvedélye szétfeszíti a formákat – szabad versre emlékeztető rapszódia
- háború pusztításának ábrázolása metaforákon keresztül: vér, malom (körforgás)
- elszemélytelenedés: gép-metafora
- többszörösen felépített mondatszerkezet, drámai fokozás során jut el a béke szóig
- nem találja a megfelelő szavakat
- zárlatban a harmónia vágya szólal meg
- háborús pusztítás okait, felelőseit értelmetlen keresni – pacifista gondolatok
Fortissimo (1917)
- a Nyugatban jelenik meg, utána Babitsot istenkáromlással vádolják
- expresszionista, provokatív költemény – látszólag rendezetlen forma
- monológ, vita a süket Istennel
- alvó isten képe Goethétől
- indítás kérdéssel – kétely a gondviselésben
- anyák és önmaga megszólítása
- vers végén visszatér az indító kérdés
- Vörösmarty gondolatainak megidézése – Emberek, Előszó
- három szerkezeti egység
- anyák megszólítása
- végén új ige: imuljatok (Babits ismét nyelvi korlátokba ütközik)
- férfiak ellenállása – káromlás
- ember jellemzése – kiszakadt Istenből, elfordult tőle (Vörösmarty)
- halvány reménysugár: értékek megőrizhetőek az utókornak (Ady: Mag hó alatt)
- a Húsvét előtt óta Babits elkomorult – pesszimista zárlat
A humánum őrzése a háború után
a húszas évek lírája
- a világháborús pusztítás, a trianoni békeszerződés komorrá tette Babitsot
- politikai eszmék, jelszavak devalválódása, demagógiája elidegeníti a világtól
- küldetés: múlt értékeinek megmentése egy új kor számára
- humanista értékek megőrzése, európai kultúra, kereszténység, folytonosság
Sziget és tenger (1925)
- Babits a magánélet, az idill szigetére szeretett volna elbujdosni
- új témák – felerősödő szociális érzékenység
- halállal való szembenézés már itt szerepet kap
- tiltakozás az új barbárság ellen
- elmélyültebb, klasszicizálódó költészet
Petőfi koszorúi (1923)
- Petőfi születésének 100. évfordulójára születő vers
- Babits elítéli a nagy költő eszméinek megtagadását, kisajátítását
- utolsó három szakasz az új nemzedéktől várja a jövő szabadságának megteremtését
A gyémántszóró asszony (1924)
- értékeit elvesztő haza metaforája
- rendszer legjobb fiait tagadja meg (Móricz, Bartók, Babits)
- helyettük ismeretlen írók (üveggyöngyök)
A gazda bekeríti házát
- megjelenés az 1929-es Az istenek halnak, az ember él című kötetben
- sziget-élmény programjának megfogalmazása: visszavonuló, elzárkózó magatartás
- egy pillanatra megidéződik az esztergomi nyári lak környezete
- sün-élet ábrázolását elősegíti a léckatonák metaforája – védnek a hazugságok ellen
- a rendszer propagandája csak hazudja az életet, a költő azonban sejti a valóságot
- feladat: menteni a múlt, az emberi kultúra értékeit
- Babits a népvándorlás középkori szerzetesének képét ölti magára
- megjelenik az Ady-versekre jellemző küldetéstudat (Intés az őrzőkhöz, Mag hó alatt)
- forma: rímtelen, szabadversszerű sorok, bizonytalan ritmus
- szándékolt enjambement-ok ideges zaklatottságot fejeznek ki
Cigány a siralomházban (1926)
- cigány-kép Vörösmartytól – itt is önmaga megjelenítése
- alapkérdés: élet értelme a művész számára
- gazdasági világválság – költészet nem tud segíteni
- első három versszak létösszegzés
- első két kötet, világháború-ellenesség (trombitahang), jelen
- meditáció
- skatulya-képzet, bezártság – civilizáció az önmegvalósítás korlátja
- elidegenedés, nyelv problematikája is megjelenik
- öngyilkossági hullám – szellemi táplálék nélküli ember számára nincs más megoldás
- zárt szerkezet, Babits a végén visszatér az indító képhez
- forma illeszkedik a tartalomhoz: tiszta rímek helyett csak asszonáncok
A prófétai magatartás jelentkezése
Mint a kutya silány házában… (1930)
- a Versenyt az esztendőkkel! kötet (ld. később) cím nélküli, dőlt betűvel szedett bevezető verse
- első megjelenés A megfakult hangok címmel a Nyugatban
- jeremiádokra emlékeztető sirám benyomását kelti
- forma hozzájárul ehhez: tízsoros strófák, monoton rímek
- fájdalmas önarckép: Babits a kivert kutyával azonosítja magát
- költői fejlődésének új szakaszához ért, amelyhez nem megfelelőek a „megfakult hangok”
- nyelvi virtuozitásának nincs létjogosultsága az egyre keményebb világban
- végén költői kötelességtudat legyűri az akadályokat
- lezárás új, nagy alkotások ígéretével
Mint különös hírmondó… (1930)
- dőlt betűkkel szedett vers; Babits Őszi misszió címmel olvassa fel a Kisfaludy-társaságban
- létösszegző vers, költői-erkölcsi magatartásának vezérfonala
- Babits összesűríti az emberi létről való eszmélkedéseit
- egyetlen hatalmas, 10 strófás mondat
- főmondat a 7. versszak elején: „úgy vagyok én is, nagy hír tudója”
- első hét versszak lírai önjellemzés hasonlító mellékmondatokkal
- indítás paradoxonnal: „hírmondó, ki nem tud semmi újságot”
- hírmondó attól „különös”, hogy nem foglalkozik a napi hírekkel, csak lényegi kérdésekkel
- próféta emelkedettségének ábrázolása természeti, vizuális és akusztikus elemekkel
- művészi magatartás elve: csak az egyetemes jelenségekre figyel
- a hírmondó-próféta nagy felfedezése a „szent Ritmus”, a természet örök körforgása
- forma: szabad, hexameter-szerű, rímtelen, négysoros versszakok
Szembenézés a halállal
Versenyt az esztendőkkel! (1933)
- 30-as években Babits fő témájává az idő válik
- Bergson filozófiája: biológiai és tartalmas idő megkülönböztetése
- időt minél tartalmasabban kell kihasználni
- Babitsnak szembe kell néznie az emberi élet végességével
- elődök: Janus Pannonius, Csokonai, Berzsenyi, Arany
- elmúlás az egzisztencializmus egyik központi témája
- két irányzat: élet a halál miatt értelmetlen, ill. élet a halál által válik értelmessé
Ősz és tavasz között (1936)
- cím folyamatot jelöl, Berzsenyi Közelítő tél című verséhez hasonlóan
- műfaj: elégia – a halállal való viszonyt hivatott ábrázolni
- refrén: „meg kell halni” – két versszakonként visszatér – belenyugvás
- középkor megidézése a formában és a halálhoz való viszonyban
- halál tragédiájának feloldása
- személyes vonulat: odaforduló „asszonyi jóság”
- katolikus szemlélet: az egyén halála egyetemes szemszögből nem tragédia
- az egyes versszakok különböző kulturális korszakokat elevenítenek fel
- 1. naturalizmus; 2-3. realizmus; 4. dal, gyermekvers; 5. klasszicizmus, Arany
- 6. szecesszió, Ady; 7. dal, Petőfi; 8. Arany; 9. szecesszió
- kultúrtörténeti összegzés – értékek megőrzése
- forma: 10-es trocheusok, ereszkedő
Balázsolás (1937)
- vers egy évvel Babits műtétje előtt készült, címe népszokást idéz
- Szent Balázs Armenia püspöke volt, majd vértanúhalált halt (elvágták a torkát)
- személyes, segélykérésre komponált vers
- elődök: Janus Pannonius, Csokonai
- forma: epodosz (hosszú és rövid sorok váltakozása) – Horatius kedvelt elmélkedő formája
- horatiusi filozófia, a nagy előd mindig megtalálta a halál ellenszerét
- klasszicizált segélykérések sora
- Babits megőrzi méltóságát, a fájdalmat eltávolítja magától
- lineáris szerkezet
- gyermekkor megidézése – idill
- felnőttkor jelenetezése – szorongó aggodalom
- elmélkedés a betegségről, halálról
- lezárás: halállal való szembesülés Balázs segítségével
- Babitsnak sikerül elhitetni önmagával, hogy „nem is olyan nagy dolog a halál”
A prófétaszerep vállalása
Jónás könyve (1938)
- forrás: Károli Gáspár 1590-es bibliája – 12 próféta könyve
- bibliai történet megtartása néhány eltéréssel
- külső elbeszélői nézőpont
- a Bibliában hallgatnak Jónásra, itt feleslegesen prédikál
- szerkezet
- 1. rész: megbízás, prófétai szerep visszautasítása
- Isten megbízását nem lehet visszautasítani
- ironikus ábrázolás, naturalisztikus részletezés
- 2. rész: Jónás a cethalban háromnapi meditáció után „megbékél” a szereppel
- 3. rész: Jónás a bűnös városban – háromszori figyelmeztetése kudarcot vall
- 4. rész: 40-napi várakozás, Jónás egyre haragosabb; tök-metafora
- Ninive itt a Bibliával ellentétben nem tér meg, Isten mégis megbocsát
- Jónás a szellem embere, nem alkalmazkodik a közösséghez, Istent nem érti
- Babits önmagával azonosítja
- Jónás kényszerből lett próféta
- modern parabola, bibliai példázat újraértelmezése
- „vétkesek közt cinkos, aki néma”
- lezárás Isten tanításával
- emberi értékeket meg kell őrizni, puszta haragból elpusztítani nem szabad
- prófétának magasabb céljai is vannak próféciájánál
- Jónás ítélkezni próbál – ellentétben áll a prófétaszereppel
- nyelvezet
- archaizálás több stílusrétegből
- sokféle hangnem a triviális ironizálástól az emelkedett, ünnepélyes pátoszig
Jónás imája (1939)
- Jónás-szerep tömör, lírai megfogalmazása
- nézőpont itt E/1 (a Jónás könyvében E/3)
- próféta számára nincs előre megszabott út, önmagának kell tisztáznia szerepét
- szólni kell, amíg lehet, és utána is
- Babits személyes sorsa is megjelenik
- Istenhez könyörög, hogy legyen ereje küldetését teljesíteni