10. Azonos alakúság, többértelműség és rokonértelműség
A szavak szintje
Egyjelentésű szavak
- a szó beszédhelyzettől függetlenül képes egyértelműen felidézni egyetlen jelentését
- gyakori az összetett, hangutánzó, hangfestő szavaknál
Azonos alakú szavak
- az azonos hangalakhoz kapcsolódó jelentések között nincs kapcsolat
- a hangalakok azonossága véletlen egybeesés
- pl. fagy, nyom, les, zár, csavar, terem, vár, ég, légy, fűz.
- gyakran toldalékok hasonlóságából következik, pl. várunk
Hasonló alakú szavak
- azonos vagy alig eltérő hangalakú, írásmódjukban is hasonló szavak
- gyakran egy tőből, különböző toldalékolással származnak
- pl. egyenlőre – egyelőre
- helyesírási szempontból problémát okozhatnak
- pl. helység – helyiség
Többjelentésű szavak
- az azonos hangalakhoz tartozó jelentések között kapcsolat van
- gyakran az alkalmi jelentésbővülés megszilárdulása által jönnek létre
- pl. a gép szót gyakran használjuk számítógép értelemben is
Rokon értelmű szavak
- egy jelentést több szóval is ki tudunk fejezni
- szűk értelemben csak a teljesen azonos valóságszeletre vonatkozó szavak
- pl. bokor – cserje, lift – felvonó
- tágabb értelemben azonos dologra vonatkozó, más-más többlettartalmat hordozó szavak
- másodlagos jelentésükben mindig különböznek
- pl. nevet, kacag, röhög
További szintek
- szintagmák, mondatok, szöveg szintjén is létezik azonos alakúság és többértelműség
- mondanivalónkat többféleképpen megformálhatjuk
- különféle stílusárnyalatok
- adott szövegnek többféle jelentése, olvasata lehet
- pl. Kölcsey Himnusza