2. Az ókori Róma
A. Ismertesse a római köztársaság válságának jeleit! Milyen kísérletek kezdődtek a válság felszámolására?
A válság kialakulása: a Földközi-tenger medencéjének meghódítása
- az ie. II. század közepére Róma elfoglalta a Földközi-tenger medencéjének nagy részét
- korai köztársaság korának (ie. 510-265) végén militarizálódás, terjeszkedés dél felé
- pun háborúk (ie. 264-146), makedón háborúk (ie. 215-148)
- Hellász leigázása (ie. 146), Asia (ie. 133)
- hódítások belső változásokat, majd súlyos gondokat eredményeznek – válság alakul ki
Válságtünetek
- kisparaszti gazdaságok tönkremenetele, rabszolgatartó nagybirtokok (latifundium) megjelenése
- tönkrement parasztok a városokba vándorolnak – városlakó nincstelenek: proletárok
- megélhetés: alkalmi munka, szavazatok árusítása, ingyen gabona
- tönkrement kisbirtokok a senatori rend birtokába jutnak
- hadsereg: alkalmanként katonáskodó paraszthadsereg, proletárok számának növekedésével fogy
- államszervezet – nem változik meg jelentősen, nem elég a válság felszámolásához
- hagyománytisztelet és a senatori rend érdekei révén sokáig tartja magát a köztársaság
Tiberius Gracchus
- ie. 133 – néptribunusként beszéd a nincstelenek földszerzése érdekében
- javaslat: ie. 367-es Litinius Sextius-féle törvény felújítása
- meghódított közföldekből (ager publicus) fejenként legfeljebb 500 iugerumnyit lehet bérelni
- maradékot szét kell osztani 30 iugerumos parcellákban a nincstelenek között
- sérti a senatori rend érdekeit, Tiberius következő évre is jelölteti magát néptribunusnak
- senatorok egy csoportja a pontifex maximus vezetésével a nyílt utcán megöli
Caius Gracchus
- ie. 124-ben lép bátyja helyére, célja, hogy társadalmi bázist teremtsen bátyja reformkísérleteinek
- provinciákban bíráskodás a lovagrend kezében
- itáliai szövetségesek számára polgárjogot követel
- hadseregnek biztosítja a néphez való fellebbezés (provocatio) jogát, zsoldjukat megemeli
- olcsó gabonát biztosít a plebeiusok részére
- coloniák alapítása – pl. Karthágó területén
- 122-re is megválasztják, senatus viszályt provokál, dictatort választanak, Caius öngyilkos lesz
Optimaták és néppártiak küzdelme
- optimates: konzervatívak, a senatori rend tagjai
- populares: néppártiak, eleinte a lovagrend tagjai, felismerik a változások szükségességét
Caius Marius reformjai
- ie. 108-ban consul – sikerek Jugurtha ellen
- hadseregreform – kell az Alpokban és Duna mentén a keltáktól elszenvedett vereségek miatt
- állandó zsoldoshadsereg létrehozása főleg nincstelenekből
- szakképzett haderő politikus hadvezérrel – hadsereg politikai tényező lesz
- felépítés: 1 legio = 10 cohoros (600 fő) = 3 manipulus
- 16 év szolgálat után a veteranus földadományban részesül
A válság elmélyülése – a szövetségesek háborúja
- itáliai szövetségesek nem arányosan részesülnek a háborúk hasznában – polgárjogot követelnek
- Livius Drusus néptribunus feleleveníti a földosztás és az egyenjogúság kérdését –
- ie. 91-88 – a szövetségesek háborúja – fellázadnak, államszövetséget hoznak létre
- római engedmények: aki leteszi a fegyvert, polgárjogot kap
- ie. 88 – Itália minden szabad lakója polgárjogot kap
Sulla diktatúrája
- Sulla optimata, Marius néppárti – fegyveres konfliktus, Sulla győz
- ie. 82 – Sullát meghatározatlan időre dictatorrá választják (79-ben önként lemond)
- cél: senatus hatalmának visszaállítása
- néptribunusok korlátozása, lovagoktól elveszi a bíráskodást
- senatus létszámát 300-ról 600-ra növeli, újabb helyekre saját híveit ülteti
- hatalom alapja: hadsereg; politikai ellenfeleivel kíméletlenül számol le (proscriptio)
Rabszolgafelkelések
- Szicíliában sok latifundium – rabszolgák helyzete egyre rosszabb
- legjelentősebb rabszolgafelkelés: Spartacus-féle felkelés Capuából (ie. 74-71) – Crassus leveri
A megoldás: Julius Caesar katonai diktatúrája
- Sulla idején proscribált néppárti politikus, ie. 65-től aedilis curilis, egyre népszerűbb
- ie. 60 – első triumvirátus (Crassus, Pompeius, Caesar), titkos szövetség a hatalomért
- Crassus halála után Caesar Pompeiust Pharsalusnál legyőzi, ie. 47-től dictator
- katonai diktatúra – bebizonyosodott, hogy a kollektív államvezetés és az annualitás nem jó
- cél: Róma válsághelyzetének felszámolása
- politikai intézkedések
- senatus létszámát 900 főre emeli, a provinciákból is helyet kapnak – egységesebb birodalom
- sok provinciabeli település megkapja a polgárjogot
- társadalmi rétegek összebékítése – földreform (proletároknak és veteranusoknak)
- naptár-, pénzügyi és adóreform
- Caesar intézkedéseivel Róma ismét stabil, erős nagyhatalommá válik
B. Patríciusok és plebeiusok küzdelme Rómában
- a plebeius réteg nem tagja a populus romanum-nak
- más törvények vonatkoznak rájuk, mint a patríciusokra, pl. nem politizálhatnak
A küzdelem állomásai
- ie. 494. a plebeiusok kivonulnak a Róma melletti Szent Hegyre
- reformokat követelnek, különben önálló államot hoznak létre
- a senatus enged (szükség van a plebsre a szomszédos népek elleni harcokhoz)
- 2, később 10 néptribunus választása: szent és sérthetetlen személyek, vétójoguk van
- ie. 451. patríciusokból és plebeiusokból álló tízfős bizottság összeállítják a 12 táblás törvényeket
- a törvények mindenkire vonatkoznak, különbséget tesznek szabad ember és rabszolga között
- csak házasság tekintetében tesznek különbséget patrícius és plebeius között
- szabályozzák a házasságot, a válást, az örökösödést, a tulajdonjogot és az adásvételt
- a társadalom alapegységeként a családot tekintik
- családfőnek (pater famililas) szinte korlátlan jogkör
- ie. 445. lex Canuleia: legalizálja a patríciusok és plebeiusok közötti házasságot
- ie. 443. a censort (az államháztartás őre) választják
- ie. 367. Litinius és Sextius szenátorok fontos törvényeket alkotnak
- a meghódított közföldekből (ager publicus) mindenki legfeljebb 500 iugerumot birtokolhat
- az egyik consulnak plebeiusnak kell lennie
- ie. 300. papi hivatalok is megnyílnak a plebs előtt
- ie. 287. megszűnik a senatus azon jogköre, hogy a népgyűlés határozatait érvényesítse
C. A principatus jellemző vonásai Augustus önéletírása alapján
Bevezetés
- principatus: egyeduralmi rendszer (monarchia) a köztársaság intézményei mögé bújtatva
- római császárkor első szakasza ie. 31 – isz. 284
- princeps: a senatus első embere
- primus inter pares = első az egyenlők között
- hatalom alapja a hadsereg és a praetoriánus gárda (császári testőrség)
- köztársaság intézményei látszólag maradnak fenn, fontosabb tisztségeket Octavianus tölti be
- egyik consul, egyik censor, proconsul, imperator (főhadvezér), örökös néptribunus
- Augustus néven ie. 27 – ie. 14-ig uralkodik
- Augustus = fenséges
Augustus belpolitikája
- a rend és a közbiztonság helyreállítása
- ingyen gabona a népnek: „kenyeret és cirkuszt”
- császári közigazgatás (hivatalnoki kar) kiépítése
Augustus külpolitikája
- alapvető cél: „Pax Romana”, azaz a Róma által ellenőrzött belső és külső béke
- természetes védővonalak, pl. Rajna-Duna vonal elérése