1. Az ókori Hellász
A. Mutassa be a démosz és az arisztokrácia küzdelmének fő állomásait, eredményeit az ókori Athénban az ie 8-5. században!
Előzmények
- Archaikus kor
- Athénban megnő az iparos-kereskedő réteg jelentősége
- születési arisztokrácia birtokolja a földet és az előjogokat
- arisztokrácia: gazdag földtulajdonosok
- ellenük küzd a démosz, a köznép, amely nagyrészt iparosokból és kereskedőkből áll
- a démosz mellé áll a nagybirtok által szorongatott parasztság
- Nagy görög gyarmatosítás
- ie 750 körül a görögség szétrajzik a Földközi-tenger partvidékén
- megváltozott gazdaság ellenére a politikai hatalom a földbirtokos arisztokráciánál marad
- A királyság kora
- a mükénei kor végén Attikában megjelennek a iónok
- Thészeusz (mondabeli király) Attikát egyesíti, a lakosságot 3 részre osztja
- eupatridák (előkelők), georgoszok (földművelők), démiurgoszok (mesteremberek)
- Arisztokratikus köztársaság – a királyság intézménye beszűkül
- a kormányzást egy, majd 3 arisztokrata képviselő (arkhón) veszi át
- a VII. században megjelenik a vert pénz – nem csak a föld a vagyon
- kereskedők, iparosok súlya megnő, kisbirtokos parasztok eladósodnak
A küzdelem fontosabb állomásai
- Drakón törvényei (ie 621)
- az első írásos törvények, mindenkire érvényesek, igen szigorúak
- vérbosszú eltörlése, megtorlás a polisz közösségének joga
- politikai jogok vagyonhoz kötöttek
- Szolón reformjai (ie 594)
- teherlerázás (szeiszaktheia) – adósrabszolgaság megszűntetése, addigi adósságok eltörlése
- társadalom évi becsült jövedelem alapján való felosztása, egyben katonai besorolás is
- 500 mérősök
- 300-500 mérősök – lovagok (hippeuszok)
- 200-300 mérősök – ökörfogatosok (zeugitészek)
- 200 mérő alattiak – napszámosok (thészek)
- államszervezet megreformálása
- törvények legfőbb felügyelője az Areioszpagosz (Árész-dombi tanács, volt arkhónokból)
- bulé: 100-100 tag a 4 phüléből – feladata a törvények előkészítése
- népgyűlés (eklésia) – törvények megvitatása, szavazás
- esküdtbíróságok (héliaiák) – tagjaik az alsóbb néprétegekből valóak
- politikai véleménynyilvánításra kötelezte a polgárokat
- hivatali évei után Szolón önkéntes száműzetésbe vonult
- A türannisz időszaka
- Szolón után zűrzavaros idők
- három csoport küzdelme (arisztokrácia, démosz, szegény parasztok)
- gazdasági hatalom a démosznál, politikai hatalom az arisztokráciánál összpontosul
- Peiszisztratosz, a legszegényebbek képviselője, magához ragadja a hatalmat ie. 560-ban
- véget vet a belső viszályoknak – ellenszegülő arisztokraták földjeit szétosztja
- munkalehetőséget teremt az iparosoknak (építkezések)
- kereskedelem fellendítése, békés külpolitika, jó kapcsolatok
- cél: arisztokrácia megtörése, démosz távoltartása a politikától – kiszálló bíróságok
- Peiszisztratosz halála (ie 527) után fiai, Hippiasz, majd Hipparkhosz kormányoznak
- elégedetlenség az elnyomással szemben
- Hipparkhoszt megölik, Hippiaszt ie 510-ben elűzik
- Kleisztherész reformjai (ie 508)
- lakosság területi besorolása: 10 phülé, egy phülé 3 részből (trittüsz) áll
- phülénként 50 képviselő a buléban – törvény-előkészítés, végrehajtás
- cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetése a türannisz megakadályozására
- sztratégoszok intézménye – phülénként 1-1 választott hadvezér
- Areioszpagosz hatalmának megszűnése (ie 462)
- Athénban Ephialtész reformjai korlátozzák az Areioszpagosz hatalmát
- a legfőbb hatalom a népgyűlésé – az ie V. század közepétől a démosz uralkodik
B. A nagy görög gyarmatosítás. A polisz és jellemző vonásai.
A nagy görög gyarmatosítás fogalma
- görögség szétrajzik a Földközi-tenger medencéjében
- hosszú folyamat: ie 750 körül indul, mintegy 200 éven át tart
Okai
- túlnépesedés, kevés termőterület nem képes kielégíteni a növekvő igényeket
- politikai küzdelmek
- menekülés az adósrabszolgaság elől
Irányai
- nyugat: Dél-Itália, Szicília, mai Franciaország déli része, Ibériai-félsziget
- dél: Észak-Afrika (Küréné), Nílus-delta (Naukratis)
- északkelet: Égei-tenger északi partvidéke, Márvány-tenger és Fekete-tenger partvidéke
Eredményei
- független gyarmatvárosok, nem törekednek területi hódításra
- kereskedelmi központok, a hellén kultúra közvetítői
- szoros kapcsolatok a metropolisszal
Polisz
- városközpontú állam, egy-egy területi-földrajzi egység megerősített központi településének és a környező falvaknak állami-politikai egysége
- 3 rész: fellegvár (akropolisz), város (asztü), környező falvak (khóra)
- szabadság, önállóság
- alkotmányos (autonómia), katonai (eleutheria), gazdasági (autarkheia)
- poliszok köthetnek szövetséget (szümmakhia)
- lehet vallási vagy politikai szövetség
- állhat egyenjogú poliszokból, vagy lehet hégemóniális (pl. déloszi szövetség)
B. A görög-perzsa háborúk
Okok, előzmények
- a görög-perzsa ellentét
- I. Dareiosz Kis-Ázsia meghódítása után eléri az Égei-tengert
- gazdaság: perzsák által támogatott föníciai kereskedelemnek görögök konkurencia
- Boszporusz, Hellészpontosz perzsa fennhatóság alatt – kereskedelmi útvonalak elvágása
- Thrákiában megszűnik a kereskedelem, ezért gazdasági válság alakul ki
- politikai ellentét: Milétoszban demokrácia, Perzsiában despotikus állam van
- Közvetlen előzmények
- perzsa hadjárat a szkíták ellen (ie 513) – kudarc
- ie 500-494 – ión felkelés, harc a kisázsiai városok és a perzsák között
- kezdeti sikerek után vereség Ephesosnál, Naxos megvédi magát
Első szakasz
- Első hadjárat (ie 492)
- perzsák útközben 300 hajót vesztenek el a Khalkidikénál levő Athosz-fokon (vihar)
- Mardoniosz vezetésével vereséget szenvednek a vad thrák népektől
- Második hadjárat (ie 490)
- poliszokba perzsa követek, behódolást követelnek
- Thesszália és Boiótia behódol, Athén és Spárta ellenáll
- perzsák Számoszról indulnak a Kykládokon keresztül (Naxos megbüntetése)
- Eretria (Euboia) elfoglalása után Marathónnál szállnak partra
- görög hadvezér: Miltiadész (sztratégosz ie 490-től)
- athéni győzelem – elsősorban lélektani jelentőség, perzsa sereg nem semmisül meg
- perzsák ezután Attika megkerülésével próbálkoznak, sikertelenül
Belső változások Athénban
- Miltiadész bukása: sikertelen hadjárat után pénzbüntetés, majd adósok börtöne
- Kétféle perzsaellenes politika szembenállása
- Ariszteidész (parasztok, nagybirtokosok képviselője) – szárazföldi hadsereg
- Themisztoklész (iparosok, kereskedők, thészek) – tengeri flotta
- ie 482 – Themisztoklész győz, 180 triérészt építenek
Második szakasz
- Perzsa előrenyomulás
- Sardeisből Hellészpontoszon át jönnek a perzsák Xerxész vezetésével
- perzsaellenes iszthmoszi szövetség jön létre Athén és Spárta között
- a Tempé-völgy feladása után Thermopülai-nál találkoznak a csapatok
- Leonidasz spártai csapatai árulás miatt vereséget szenvednek (Itt nyugszunk…)
- Boiótia és Attika feladása (athéni lakosságot Themisztoklész Szalamiszra telepíti át)
- Perzsa vereség
- döntő ütközet Szalamisznál – Themisztoklész csatát erőszakol ki, és győz
- Xerxész visszavonul, de jelentős erőket hagy Hellász határainál
- ie 479 – görög szárazföldi győzelem Plataiai-nál, tengeri győzelem a Mükalé-hegyfoknál
Befejező szakasz
- Perzsa előrenyomulás
- ie 478 – Ariszteidész javaslatára perzsaellenes céllal létrejön a déloszi szövetség
- Miltiadész fia, Kimón, Kis-Ázsia partjainál megveri a föníciaiakat
- ie 449 – döntő tengeri győzelem a ciprusi Szalamisznál
- Kalliászi béke (ie 448): Athén lemond a további terjeszkedésről
- perzsák lemondanak az Égei-tengerről, a szorosokról és a kis-ázsiai városokról
B. Az athéni demokrácia állama és értékelése
Kialakulás (ie 462)
- perzsa háborúk alatt a demokrácia akadozik (sztratégoszok és Areioszpagosz túlsúlya)
- háború végével lehetővé válik a demokratizálódás
- ie 462 – Areioszpagosz hatalmának korlátozása (Ephialtész) – hatalom a démosz kezében
Virágkor Periklész idején (ie 449-431)
- nincs vezető
- legfontosabb szerep a népgyűlésé (eklésia)
- teljes jogú athéniak vehetnek részt benne – politikai egyenlőség
- legfőbb bíró, törvényhozó szerv + állami hivatalnokok ellenőrzése
- sztratégoszok választása (Periklész a legbefolyásosabb)
- 500-ak tanácsa (bulé)
- mindennapi államirányítás
- esküdtbíróságok (héliaiák, 6000 fő)
- tagok az alsóbb néprétegekből, napidíjat kapnak
- fontos szerep jut a szónoki képességeknek
- hadvezérek (sztratégoszok) – évente 10
- Areioszpagosz maradék hatalma vallási ügyekre terjed ki
Értékelés
- a társadalmi berendezkedés mintaképe
- rövid ideig, mindössze fél évszázadig létezik
- politikai jogegyenlőség csak a teljes jogú polgároknak (politészek, 14%, 43000 fő)
- a lakosság jelentős része (több mint 80%) kizárva
- nem biztosít vagyoni egyenlőséget
- gazdasági alap: klasszikus rabszolgaság