6. Az ige és az igenevek szerepe a mondatban
Az ige
Ragrendszer, igekötők
- egy ige – 37-80 alak (igekötők nélkül)
- szám, személy, idő, mód
- ragozás lehet alanyi, tárgyas, vagy ikes
- igéhez kapcsolhatunk igekötőt
- megváltoztathatja a jelentését, alanyi igéből tárgyasat alkothat, gyakoríthat
- négyféle helyzet: ige előtt, után, előtt közbeékelt szóval, megismételt
- képezhetünk műveltető, visszaható, szenvedő, ható, gyakorító igét
- főnevet, melléknevet és igeneveket is
Az ige szerepe a mondatban
- állítmányként szerepel
- lehet igei vagy névszói-igei (ige + létige, marad vagy múlik)
- mondatrészi szereptől függően előfordulhatnak kötelező bővítmények
- leggyakrabban tárgy vagy állandó határozó (pl. vesz valamit, gondol valamire)
- lehet az igekötő által meghatározott (pl. iskolába jár, kijárja az iskolát)
- lehetséges bővítmények alkalmazásáról a beszélő dönt
Igenemek
- tárgyatlan: cselekvő, állapotot kifejező, történést kifejező, visszaható, szenvedő
- tárgyas: cselekvő, műveltető
- az állítmány igeneme meghatározza a kötelező bővítményeket
- gyakran a mondat szerkezetét is
Az igenevek
- minden fajtájuk képzett szó
- szótövük általában az ige E/3 jelen idejű, kijelentő módú, alanyi ragozású alakja
- kétarcú szófajta:
- igei természetükhöz egy másik szófaji sajátosság társul
- az igető révén őriznek magukban valamit az ige mozgalmasságából
- mondatbeli helyzetük is kettősen alakul
- attól függ a mondatrészi szerep, hogy melyik szófaji sajátosság érvényesül
- alapvetően a képző dönti el
- határozóval és tárggyal bővíthetőek (igei tulajdonság)
- nagy szerepük a kifejezés, stílus tömörségében, mozgalmasságában
Főnévi igenév
- az igetőből -ni képzővel alkotjuk
- a cselekvést, történést, létezést elvontabban nevezi meg
- személytől, időtől, módtól elvonatkoztat
- a mondatban alany, tárgy és határozó lehet (főnévi tulajdonság)
- alanyként csak néhány személytelen ige mellett állhat
- pl. kell, lehet, illik, muszáj, szabad
- személyraggal ellátható, pl. tudnom kell, nem szabad szólnunk
Melléknévi igenév
- a mondatbeli fő igével háromféle időviszonyban lehet
- a cselekvést valaminek a tulajdonságaként nevezi meg
három típus
- folyamatos (képzője: -ó, -ő)
- általában cselekvő értelmű
- a jelzett szava voltaképpen a cselekvés alanya
- befejezett (képzője: -t, -tt)
- tárgyatlan igéből képzett alakok rendszerint cselekvők
- pl. a gyümölcs megérett – érett gyümölcs
- tárgyas igéből képzett alakok többnyire szenvedő természetűek
- bezárták az ajtót – bezárt ajtó
- beálló (képzője: -andó, -endő)
- tárgyatlan igéből általában cselekvő alak lesz
- tárgyas igéből általában szenvedő lesz
Határozói igenév
- úgy nevez meg egy cselekvést, mint a fő ige valamely körülményét
- képzője a -va, -ve, -ván, -vén (zárómorféma, nem követheti más toldalék)
- a mondatban leggyakrabban mód- vagy állapothatározó