5. A mondat szintagmatikus szerkezete
Kapcsolatok a mondat szavai között
- a szavak kapcsolatban vannak egymással: ragok, jelek, szórendi kötöttség révén
A mondat szintjei
- alany–állítmány (predikatív szerkezet)
- a közvetlenül hozzá tartozó bővítmények
- alsóbb szintek: csak egy-egy mondatrészt bővítnek
A mondat szinteződése és a szórend
- az első és második szinten álló mondatrészek a jelző kivételével szabad szórendűek
- az alsóbb szinteken kötöttebb a szórend
- csak az általuk bővített mondatrésszel együtt mozdulhatnak el
A szintagmák fajtái
- szintagma: egymással nyelvtanilag meghatározott viszonyba lépő szavak kapcsolata
- háromféle viszony:
- hozzárendelő (alany–állítmány)
- mindegyik feltételezi a másikat, kettő együtt a mondat szerkezeti magja
- alárendelő (tárgyas, határozós, jelzős)
- van alaptag, ezt bővíti, árnyalja a meghatározó tag
- az alaptag egy szinttel feljebb van, a meghatározó tagról nevezzük el
- mellérendelő (halmozott mondatrészek)
- semleges viszony (közös alaptaghoz tartozó különböző bővítmények)
- álszintagma: névelős, névutós, igekötős, létigés kapcsolat
- alakilag közelebb áll a szintagmához
- nyelvtani szerepe szerint a toldalékos szavakhoz vannak közelebb: ház mellett – háznál
- állandósult szókapcsolatok:
- már szó értékű nyelvi elemek
- pl. részt vesz, perbe fog
Aktuális tagolás
- mondatok egyes részeinek a közlésfolyamatban betöltött szerepe szerinti bontása
- réma: egy új közléselemmel viszi előre a közlésfolyamatot
- téma: ismert elem, az összefüggés biztosításához szükséges
- pl. névmás, személyrag, stb.